Vásárlás a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával, 1998

Gellér B. István

Lelet a Növekvő Városból (Makettek ködös éjszakákra) (1993)

Életünk attribútumává vált a minden társadalmi szférában jelentkező specifikáció. Szakosodunk, szétforgácsolódunk. Pedig ki ne szeretné birtokolni az Egyet, ki ne szeretne a világgal közös sorsot vállalni? Éppen ezért irigylésre és csodálatra méltó Gellér B. István vállalkozása. Gellér B. megszállottan keresi egy létezhetett-volna-kultúra, a Növekvő Város “örökségét”, de nem a valódi archeológusok módján; saját képzeletéből, történelmi-társadalmi tapasztalataiból, a gyermekkori álmaiból, vágyaiból “építi fel” a Város romjait, olyasmit üzenve ezzel nekünk az Aranykorból: jelenünkben csak a töredék, a töredékesség lehet teljes. Számos képzőművészeti kifejezésmódot, anyagot emel be “projektjébe”, de még ennél is tovább megy, mivel az irodalmat és magát a tudományt, a tudományos gondolkozást is a művészi munka szolgálatába állítja. Joggal nevezhetjük Gellért B. Istvánt a romok építőjének.
Gellért B. István kalandos vállalkozása több mint húsz éve kezdődött, míg előtte formai kérdésekkel foglakozó geometrikus, neokonstruktivista grafikákat, festményeket, kerámiákat készített.
Gellér Makett-je a Növekvő Város-ban talált különös épületszobrainak egyike. Ez az információ a mű szerves részét képező pszeudo régészeti feljegyzésekből, előadásrészletekből, térképekből tudható, miként az is, hogy a Növekvő Várost magát, mely csigaházszerűen épül felt, és annak spirálvonalát követve növekedett, egészen más építészeti stílus jellemezte, mint a maketteket. S. J. Robin szerint a makettek csak az építészeti ideák közvetítését szolgálták. Az épületszobrok szerkezete, arányai egyébiránt Bővebben >>
« VISSZA  

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!