Megyik János: A kép tere

Szerkesztő(k):
Imre Györgyi, Megyik János

Kiadó: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2012

Oldalszám: 312

ISBN: 978-963-9537-32-3

Állapot: színes / colour, magyar-angol / Hungarian-English

Tartalom: Megyik János (1938, Szolnok) művészete a festészet–szobrászat–építészet határterületén definiálható. Munkásságának középpontjában a táblakép struktúrájának modellezése áll. Kísérletezései során olyan térbeliséget vet fel, ami az építészetnek és a szobrászatnak is sajátja. A Ludwig Múzeumban rendezett, a hatvanas évek elejétől napjainkig született műveit bemutató életmű­kiállítása ezt a térfelfogást helyezi középpontba: hogyan valósul meg rajzain, fapálca konstrukcióin, fotogramjain és legutóbbi korszakának acéllemezein, illetve az építészethez kapcsolódó munkáin.

Megyik 1965­ben Hamburgban (Altona) állítja ki első, a kép geometrikus rendezőelvével foglalkozó rajzait és festményeit. A hatvanas évek elejének műveiben a látást modellező reneszánsz perspektívát analizálja és – a válságba került kép műfajára reflektálva – munkáiban a képet újradefiniálja a projektív geometria eszközével.
A hetvenes évek elejétől készülő képein a hagyományos reneszánsz perspektívatant a projektív geometria rendszerén belül értelmezi. Fapálcákból, majd később gerendákból is – két­ és három dimenzióban – kezdi a kép terét modellezni. A hetvenes évek végétől számos esetben használ alkotásaihoz középkori építészeti alaprajzokat. Többek között az 1981–1982­es, a firenzei Santa Maria Novella templom alaprajzára épített tárgyával olyan ambivalenciát hoz létre, ahol az építészeti alaprajz képként is működik. A rászerkesztett háromdimenziós, modellszerű konstrukció viszont építészetnek is tekinthető. Ezek a műfaji átjárások foglalkoztatják a művészt a mai napig.
Az 1970­es és 1980­as években készülő munkáiban a projektív geometria elvét úgy igyekszik modellszerű tárgyakban megvalósítani, hogy a vetített képet, a vetítési sugarakat és a síkot egyenrangúan szerepelteti. A háromdimenziós műveiről fotogramokat készít, illetve többször fotogramjai válnak háromdimenziós fapálca konstrukciói kiinduló motívumaivá.
Az utóbbi években készülő alkotásai a háromdimenziós képi modelleket ismét síkban komprimálják. E síkok felső pereme egyrészt mint a táblakép horizontja működik, másrészt mint tengely, amely alatt a képmű vetített és elforgatott formákat, vagy a formák hiányát hordozza. A különböző fémekből, lézer­ vagy vízvágással készült síkok és „keretek” dobozokban és a falon lebegnek, vagy támaszkodnak.

Megyik János képi koncepciója építészekkel való együttműködésében is szerepet kap. Ennek egyik példája a 2005­ben megvalósult Debreceni Egyetem Élettudományi Épületének és Könyvtárának Kapuzata. Az építészethez kapcsolódó munkásságát gyakorlati szempontból megelőlegezte, hogy Megyik a hatvanas évek közepétől kezdve néhány évig designerként is működött. A design­történet kiemelkedő alkotása Amboss 7000 evőeszköz­készlete, amelyet 1970­től az osztrák AMBOSS cég gyártott.

Megyik János 1956­ban, tizennyolc évesen hagyta el Magyarországot. Festőnek tanult a bécsi Képzőművészeti Akadémián, és több mint negyven évig főként Ausztriában, Bécsben élt. Munkácsy­ és Kossuth­díjas művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, akinek művei számos hazai és külföldi köz­ és magángyűjteményben megtalálhatók.


Katalógus

Megyik János: A kép tere című kiállításának alkalmából a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gazdagon illusztrált, átfogó katalógust jelentetett meg.
A Megyik János életművét részletesen tárgyaló és dokumentáló reprezentatív kiadvány András Sándor, Andrási Gábor, Bacsó Béla, Bujdosó Alpár, Esterházy Péter, Werner Hofmann, Moravánszky Ákos, Nagy Pál, Rényi András és Sz. Szilágyi Gábor tanulmányait és írásait tartalmazza.


Tartalom:

A forma újragondolása. Megyik Jánossal beszélget Sz. Szilágyi Gábor
Bujdosó Alpár: Soviel Schönheit!
Nagy Pál: MJ mester műveiről
Esterházy Péter: Megyik-jegyzetelés
Andrási Gábor: Élő geometria
Werner Hofmann: Megyik János: Fekvő Corpus
Rényi András: A szem fénye
András Sándor: A táblakép színeváltozásai – Megyik János műveiről
Bacsó Béla: Reduktív művészet. Megyik János műveihez
Moravánszky Ákos: Látósugarak

Életrajz
Kiállítások
Művek magán- és közgyűjteményekben
Rövidítésjegyzék
A katalógusban szereplő művek jegyzéke
Megyik János válogatott írásai és interjúi
Válogatott irodalom


Kapcsolódó kiállítások:

Kapcsolódó mûtárgy:
Horizon

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!