Feszített művek - Válogatás a múzeum gyűjteményéből 1.

2005. március 15 - 2005. december 31.
Kiállítási enteriőr El-Hassan Róza művével
A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat. Gyűjteményének alapja az a 70 műtárgy, melyet az 1955 utáni kortárs művészet köréből adományozott a magyar államnak a műgyűjtő Ludwig házaspár, illetve az aacheni Ludwig Alapítvány.
Az ajándékot 1991-ben újabb 91 műtárgy követte, melyek tartós letétként kerültek a múzeumba. Ezzel egyidőben nyílt a múzeum első önálló kiállítása a Budavári Palota ’A’ épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében.
Az 1993 óta Néray Katalin igazgatása alatt álló és jelentős kiállítási tevékenységbe kezdő múzeum 1996-ban Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum – néven önálló költségvetést és státuszt kapott. Az újraalapítás alkalmából jelentős magyar anyaggal gazdagodott a gyűjtemény, melyből az újrarendezett állandó kiállítás 1996 decemberében nyílt meg. Az 1993–2005 közti időszakban a Ludwig Múzeum mintegy 150 időszaki kiállítást mutatott be, felvonultatva a magyar és külföldi kortárs művészeti szcéna legjelentősebb alakjait.
A 2005-ös év jelentős fordulópont a múzeum életében − a budai várból a dél-pesti, millenniumi városközpontban megépült Művészetek Palotájába költözik, ahol a legmagasabb igényeket is kielégítő, korszerű múzeumtechnológia várja a kiállításokat és a gyűjteményt. Az épület Duna-felőli szárnyát elfoglaló múzeum három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik. Az 1300 m2-es első szinten láthatók az időszaki kiállítások, a felső két szinten pedig a gyűjtemény válogatott darabjai.
A március 15-én nyíló gyűjteményi kiállításon a látogatók által már jól ismert művek mellett megjelennek a múzeum új szerzeményei, illetve a külön erre az alkalomra bekért, az utóbbi évek fejleményeit reprezentáló művek is. Míg az 1996-os kiállítás a nagy „klasszikusok” (Picasso, illetve az amerikai pop-art művészei: Oldenburg, Warhol, Rauschenberg, Lichtenstein, stb.) mellett elsősorban a kilencvenes évek első felének művészetére koncentrált, a mostani válogatásban sok friss munka szerepel majd, köztük számos, a múzeumban korábban kiállításokon már bemutatott, emlékezetes mű (Hersko Judit, Hámos Gusztáv − Katja Pratschke, L. A. Raeven).
A múzeum egyik legfontosabb törekvése a kezdetektől fogva, hogy a magyar – és a közép-kelet európai – művészetet a nemzetközi, „nyugati” művészettel összefüggésben mutassa be. Peter Ludwig eredeti intenciója is az volt, hogy az 1989 előtt ideológiailag szétválasztott világ két felét a művészeten keresztül közelítse egymáshoz, ennek jegyében vásárolt műtárgyakat például szovjet „nonkonformista” művészektől és más, kelet-európai országokból (Ivan Csujkov, Jurij Albert, Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi években beszerzett, a hatvanas, hetvenes évek közép-kelet-európai avantgarde törekvéseit tükröző művek (Lakner László, Frey Krisztián, Maurer Dóra, Bak Imre, Jovánovics György, Keserü Ilona, Nádler István és mások, illetve Ana Lupaş, Józef Szajna) az új kiállításon is a nyugati tendenciákkal párhuzamba állítva jelennek meg, csakúgy, mint a hetvenes évek geometrikus, minimalista művei vagy a nyolcvanas évek nemzetközi újfestészete (Baselitz, Lüpertz, Penck, Palladino).
A múzeum a kilencvenes évektől kezdődően szisztematikusan gyűjti a magyar mellett cseh, szlovák, lengyel, román, szlovén stb. művészek munkáit is (Jiří David, Roman Ondák, Zbigniew Libera, Zuzanna Janin, Teodor Graur, Dan Perjovschi, stb.).
Az elmúlt évtizedben vásárolt munkákon túl szerepelnek majd a legújabb szerzemények is, többek között Birkás Ákos, Fehér László, El-Hassan Róza, vagy Németh Ilona friss munkái.

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!