Beat-nemzedék / Allen Ginsberg

2013. november 09 - 2014. január 19.
'Danger' (Veszély) - William S. Burroughs portréja a Théâtre Odéon előtt, Párizs, 1959. A Barry Miles Archive jóvoltából © Fotó: Brion Gysin, Meztelen ebéd sorozat, Párizs, 1959. október
Az Allen Ginsberg munkássága és személyisége köré épített virtuális, multimédiás kiállítás (kurátor: Jean-Jacques Lebel) betekintést nyújt a beat-nemzedék legendás történetébe, amely az 1940-es években vette kezdetét New Yorkban és San Franciscóban, és amely aztán különféle formában futótűzként terjedt el világszerte. A kiállítás anyagát performansz-felvételek, filmek (köztük olyan klasszikusok, mint a Pull My Daisy), szövegek, fényképek, riportok, kézirat-reprodukciók és eddig még nem publikált dokumentumok alkotják. Az Allen Ginsberg, Jack Kerouac és William S. Burroughs írásaival jelentkező generáció új nyelvet és életformát vezetett be a második világháború után, és máig érvényes költői víziót alkotott a világról. A kiállítás része Jean-Jacques Lebel egy korábban még be nem mutatott, Párizsban forgatott interjúja is Ginsberggel.

A kiállítás három franciaországi és egy német intézmény (Centre Pompidou, Metz; Champs Libres, Rennes; Fresnoy, Tourcoing; ZKM, Karlsruhe) együttműködésével valósult meg 2013 tavaszán. Budapesten ezt követően, a helyszínre adaptált számos kísérőprogrammal kiegészítve lesz látható.


„Helló Beatnikek!

Nem egy klasszikus értelemben vett kiállítást láthatunk itt, a falakon sorakozó műtárgyakkal. Ez inkább vizuális és akusztikus antológia: élményszerűen megtapasztalhatunk egy vetített képekkel teli fantasztikus világot, s virtuálisan bebarangolhatjuk a második világháború alatt New Yorkban kibontakozó, majd 1955-től világszerte elterjedt jelentős multikulturális mozgalmat. A feltérképezésében segítőnk és vezetőnk Allen Ginsberg költő, a beat-nemzedék alapítóatyja és nagy hatású alakja, aki megismertet minket közös barátainkkal – akiket időről időre lefotózott –, de mindenekelőtt bemutatja munkásságukat. S teszi mindezt úgy, hogy rávilágít személyiségük egyedi, egyéni vonásaira.
Ismert és ismeretlen filmek, nyilvános felolvasások, felvételek, sohasem látott riportok, szövegek, képzőművészeti alkotások, viták, fotók és a legkülönfélébb dokumentumok… Ez a korábban még nyilvánosság elé nem tárt, első ízben itt bemutatott összeállítás a maga labirintusszerű távlatával, nemzetközi és multimediális jellegével túllép egy lineáris és didaktikus múzeumi kiállítás keretein.
A nézők meghívást kapnak arra, hogy – immár késlekedés nélkül – lépjenek be a beat-nemzedék költőinek hallucinatív világába, és személyesen éljék át ezt a kollektív és szubjektív kalandot. (…)
Allen Ginsbergnek köszönhetően lépésről lépésre követhetjük azokat az irodalmi, kulturális, politikai, egzisztenciális és intellektuális vitákat, amelyekben a beat-nemzedék aktív részt vállalt. Megismerhetjük és újraértelmezhetjük általa a modern irodalom egész sor mesterművét: Jack Kerouac, William Burroughs, Gregory Corso, Michael McClure, Gary Snyder, Peter Orlovsky, illetve természetesen Allen Ginsberg saját műveit. Láthatjuk vagy hallhatjuk őket. Felfedezhetjük kézirataikat, rajzaikat, megismerhetjük életmódjukat csakúgy, mint a kifejezés szabadsága és a kispolgári morál kötöttségei alóli felszabadulás iránti elkötelezettségüket, illetve az etnocentrizmus, a homofóbia és a rasszista paranoia ellen vagy a természetvédelem érdekében folytatott harcukat. Felmérhetjük, milyen úttörő szerepet játszottak íróként és kozmopolitaként azokban a jelentős nemzetközi mozgalmakban, amelyek tiltakozásukat fejezték ki a vietnámi háború, a Wall Street, a Pentagon, az atombomba és a nukleáris ipar, illetve általában a kulturális és politikai imperializmus minden formája ellen.
Ginsberg Üvöltés című híres manifesztum-poémájában történetesen a bibliai szörnyet, Molochot idézte meg, amely egyre nagyobb mértékben szedi emberi áldozatait. Molochot már Karl Marx is az eluralkodó agresszív kapitalizmus szimbólumaként leplezte le. Nem véletlen, hogy Ginsberg és Burroughs, barátjukkal, Jean Genet-vel együtt részt vettek az 1968-as chicagói tüntetésekben, mely alkalommal közeli fiatal barátaik felvezettek egy rózsaszínű, élő és sivalkodó malacot az amerikai elnökválasztás jelöltjeként. A dadaizmus szelleme – ugyan a politikai és a művészeti akció közötti mindenféle különbség feloldásával – valóban jelen volt közöttük.
Az itt bemutatott filmek, beszélgetések, tudósítások, fotók és szövegek nem utolsósorban arra is felhívják a figyelmet, miként utalnak a költők elődeikre és kortársaikra, különösen az ázsiaiakra és az európaiakra: közeli rokonság fűzi őket William Blake-hez, Arthur Rimbaud-hoz, Guillaume Apollinaire-hez és Antonin Artaud-hoz. (…) A beat-nemzedékkel bontakozott ki az ellenkultúra hatalmas, világméretű mozgalma, amelyet a mai »felháborodottak« képviselnek, s amelyből a jövő látnokai és utópistái ihletet meríthetnek.”

Jean-Jacques Lebel, 2013 áprilisa


2013. november 9-én 16.00 órakor Jean-Jacques Lebel, a kiállítás kurátora tart exkluzív tárlatvezetést. A program nyelve angol.
A tárlatvezetéstől készült videofelvétel ITT tekinthető meg.


"Nekem a Beat-ek..."
Interjúsorozatot a Beat-generációról és Allen Ginsbergről,
Varga Líviusszal, Závada Péterrel, Babiczky Tiborral, Erdélyi "Superman" Zsolttal és Karafiáth Orsolyával




Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Művészetek Palotája, Nemzeti Kulturális Alap, Francia Intézet, Goethe Intézet, Kempinski, Népszabadság, PestiEst, blog.hu, A38, Magyar Narancs, Heti Válasz, Epson, Litera, BBS

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!