Katarzyna Kozyra - Tavaszi áldozat

2003. március 20 - 2003. április 27.
Katarzyna Kozyra 1999–2000-ben készített, Tavaszi áldozat című művében az Igor Sztravinszkij zenéjére Václav Nyizsinszkij által koreografált balettet dolgozza fel, filmes és digitális eszközökkel. A balett témája egy ősi pogány áldozat, melyben a törzs vénei és bölcsei felajánlanak egy szüzet a Tavasz istenének, akinek a halálba kell táncolnia magát, hogy felébressze a Földet. A szerepeket fiatalok helyett meztelen idős emberek táncolják, a nők férfi, a férfiak női genitáliákkal vannak felruházva. A filmezés során a táncosok a földön fekve mozogtak, majd kompjúter animációval fűzték egybe a mozgásfázisokat. A technológia fiatalsággal és élettel tölti meg a gyors mozgásra már nem képes testeket, így a haláltánc az élet és az örökös megújulás allegorikus ábrázolásává válik. A művész gondolkodásunk tabuit és a megszokott társadalmi szerepeket kritizálja; mint más munkáiban is, szembesít a ruhátlan öreg test látványával, idős fiatalt játszik, férfi nőt, aláásva az identitás biológiai alapon történő meghatározottságát. A múlt és a jelen összemosásával a történeti és a mitikus gondolkodást állítja szembe, melyben a halál, mint az élet másik oldala jelenik meg. A mű első verzióját, a 2001-es Táncleckéket a bécsi Museum für Moderner Kunst – Stiftung Ludwig Wien, a végső változatot tavaly a varsói Zachêta Galéria mutatta be. Múzeumunkban a tágas aula ad helyet a két körben elhelyezkedő, összesen 9 vetítővászonból álló installációnak. „… A Kiválasztott tánca a lány halálával végződik, a táncosnő kimerülten összerogy, mozdulatlanná dermed, haldoklik, hogy aztán – Kozyra akarata szerint – életre keljen, “animálódjon”, hogy a zene kiszabadítsa őt a halottak közül, s hogy újra elkezdje áldozati táncát. Ebben a Tavaszi áldozatban sosem jön el a tavasz, szünet nélkül tart a halál felé tartó szertartás.” Hanna Wróblewska

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!