Daniel Spoerri: Művek 1960-2001

2002. október 22 - 2002. november 24.
Kiállítási enteriőr
A huszadik század használati és kultikus tárgyait átrendező, vizuális ismeretanyagát játékosan átértékelő, újra értelmező, nagyszerű művész Daniel Spoerri. Kulturálisan nem összetartozó tárgyakat kapcsol egymáshoz. A tárgyak funkcionális elidegenítésével új kontextusba helyez ismert szimbólumokat. A hatvanas évek elején, Addi Köpke koppenhágai galériájában bolti lisztet, cukrot forgalmazott normál áron, azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerek címkéjén egy külön pecsétes felirat volt olvasható: „Vigyázat Műtárgy!”
Daniel Spoerri 1930-ban a romániai Galaţi-ban született, 1942 óta Svájcban lakik. Párizsban klasszikus balettet tanult, majd 1954-ben a berni Városi Színház első táncosa. 1957-ben G.R.Sellner asszisztense a darmstadti Landestheaterben, ahol a „Material” című, konkrét költészettel foglalkozó újságot adja ki. Daniel Spoerri, aki eredetileg táncos és színházi tevékenysége után 1960 óta foglalkozik intenzíven képzőművészettel vagy, ahogy a művész maga szívesebben mondja – ”metteur en scène d'objets” –, objektek rendezésével. 1960-ban jelennek meg az első Csapdaképek /Tableaux Piège/. Jean Tinguelyhez fűződő barátsága és egy Robert Filliouval közös élménye vezette rá Spoerrit a Csapdaképek műfajának kitalálására. Filliouval Koppenhágában eltöltött utolsó vacsorájuknak a maradékát állította ki egyfajta hommage-ként. A talált tárgyakat, az étkezés után elhagyott tálakat, ételmaradékokat, evőeszközöket, csikkeket és ott felejtett személyes dolgokat fixálta, majd 90º-kal megdöntve állította ki. Ez jelentette a Fluxus – happening vonalán a Csapdakép megvalósítását.
Ezzel egy időben csatlakozott a „Nouveau Réalisme”-hoz. 1968-ban saját nevén éttermet nyit a düsseldorfi óvárosban, majd röviddel ezután megalapítja az első EAT ART EDITION-t. Kulináris bankettjei rendkívül kedveltek voltak a hetvenes években. „Hommage à Karl Marx” címmel hirdette meg 1978-ban azt a bankettet, amivel egy fotógalériát avattak fel. Ebből az alkalomból meghívta Karl Marx összes rajnakörnyéki névrokonát, és Spoerri diákjai az asztalokat gyertyák és flitterek mellett kis homokbuckákkal dekorálták.
1978/79 körül Spoerri kidolgozta a „Musée sentimental” koncepcióját, melynek eredményeként a kölni Kunstvereinban „Le Musée sentimental de Cologne (Kölni Szentimentális Múzeum), illetve Berlinben „Le Musée sentimental Prusse” (Porosz Szentimentális Múzeum) néven kiállításokat rendez. Heinrich Böll ceruzája, Frings bíboros úr kalapja és egy kölni éroszcenterben dolgozó hölgy munkaeszközei voltak itt láthatók. A kölni Werkschule professzoraként diákjaival 1981-ben „Alice im Wunderland”/Alice csodaországban/ címen environmentet hozott létre.
A 90-es években Toszkánában telepedett le, ahol egy külön erre a célra létrehozott alapítvány segítségével egy, most már hetven művet bemutató szoborparkot alakított ki „Il Giardino di Daniel Spoerri” néven.
Jelen kiállítás anyagában nagy teret kapnak az „Anatómiai kabinet” asszamblázsai, „Háttértájképek” és az „Állatok karneválja” - sorozat, melyek Spoerrit a cross-over (kulturális határátlépés) első nagy alakjaként definiálják. Több mint félszáz etnoszinkretikus objektet és asszamblázst mutat be ez a retrospektív kiállítás. A kiállítás a hallei Kunsthalle Villa Kobe, a Kunstverein Lingen és a regensburgi Ostdeutsche Galerie után látható most Budapesten. A kiállítás kurátora Thomas Levy (Hamburg) és Dr. Baksa-Soós Vera. A kiállítás a PROHELVETIA támogatásával jött létre.

Iratkozzon fel
HÍRLEVELÜNKRE!