Könyv

Új viszonylatok
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ

Moholy-Nagy László (1895-1946) a modernizmus művészetének egyik legjelentősebb magyar származású képviselője volt, akinek életműve a Bauhaus tanáraként eltöltött évek után európai és amerikai nagyvárosokban teljesedett ki. Annyi más kortársához hasonlóan a harmincas évek végétől pályája Amerikában folytatódott, ahol a Chicagóban megalapított, máig működő művészeti iskola számára kidolgozott művészetoktatási programjával alapvetően megváltoztatta a vizualitás mindennapi életben betöltött szerepéről vallott nézeteket. Fáradhatatlanul kísérletező művészegyéniség volt, aki otthonosan mozgott a festészet, a szobrászat, a fotó- és filmművészet, de az ipari formatervezés, a látványtervezés és a reklámgrafika területén is. Kreativitásának, művészi energiáinak tárgyiasult dokumentumai, fényképei, filmjei, nevétől elválaszthatatlan fotogramjai, tanulmányai, elméleti írásai és gyakorlati pedagógiai munkássága a XX. Század második felére szinte teljes mértékben beépültek a kortárs művészetről és a design jelentőségéről folytatott szakmai közbeszédbe. A kiadvány a Kecskeméti Fotómúzeum gyűjteményéből nyújt válogatást.

 Új viszonylatok. MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ. Szerzők: Nagy Levente, Passuth Krisztina, Szilágyi Sándor. Szerkesztette: Kürti Emese.  Kiadja a Ludwig Múzeum Baráti Köre egyesület, 2011.

Egy szempillantás alatt
MARTIN MUNKÁCSI

A fényképészet nyelvét az 1920-30-as években tehetséges fiatalok alakították át, akik nem törődtek a hagyományokkal, kihasználták a technika szabadságát. Ők ma már a fényképészet klasszikusai, világhírű alkotók; közéjük tartozik Munkácsi Márton (1896-1963) is. Indulása az 1920-as évekre esik, fényképeit a Színházi Élet, Az Est, a Pesti Napló közölte, budapesti sikerei után Berlinben dolgozott tovább. Képeiben egyszerre tudta a mindenki számára ismerős világot és a szokatlan elemeket, nézőpontokat megjeleníteni. Az 1928 és 1934 között Berlinben töltött évek, a város felfokozott hangulata, az, hogy a történelmi események közelében élt, meghatározó tapasztalat volt számára. Német lapoknak dolgozott, lefényképezte Hitlert, a masírozó katonai alakulatokat, a síelő Leni  Riefenstahlt. Sportfotói, riportázsai a tengerentúlon is ismertté tették. Henri Cartier-Bresson és Richard Avedon mesterükként tisztelték. 1934-ben elhagyta Európát, s az Egyesült Államokban a kor egyik legkedveltebb magazinjának, a Harper's Bazaar-nak dolgozott. Itt, a divatfotó világában lett igazán sikeres.  
Munkácsi képeit nézve ott állhatunk egy máig tartó történet kezdeténél, a tömegkultúra születésénél. Ott, ahol fotósok, grafikusok és szerkesztők tudatosan éltek a szokatlanság erejével, ahol a művészi fotót igencsak nehéz elkülöníteni a divatfotótól vagy a reklámtól. Látásmódjával stílust teremtett, maga is divattá vált, sztárok fotósa, fotósok sztárja lett. Felemelkedésének és világhírének története mégsem egészen úgy ért véget, mint a happy-endes hollywoodi filmek. Életének utolsó éveire "kiment a divatból". Munkáit a kilencvenes években ismét fel kellett fedezni, s ideje, hogy ez a felfedezés itthon is megtörténjen.

Egy szempillantás alatt. MARTIN MUNKÁCSI. Szerkesztette: Pfisztner Gábor. Kiadja a Ludwig Múzeum Baráti Köre egyesület, 2010.