Záróközlemény

 

Arsenale

November 27-én véget ért a 15. Velencei Építészeti Biennále. Hat hónap alatt 260.000 látogatója volt a rendezvénynek, 14%-al több, mint az előző, 2014-es Építészeti Biennálén.

Záróközleményében a Biennále elnöke, Paolo Baratta kiemelte, hogy immár általános vélemény, hogy a velencei építészeti kiállítás az egyik legjelentősebb referenciapont az építészet világában. Az idei fő kurátor, Alejandro Aravena a Jelentés a fronttról című kiállítása sok tekintetben emlékezetes marad: olyan inspiráló alkalmakat hozott létre, ahol a civil társadalom szembesülhetett a lehetőségeivel, hogy miként szervezheti jobban saját tereinek fejlődését a világ központjaiban vagy akár a perifériákon.

Aravena hangsúlyozta, hogy a kiállítás nem csak egy módja annak, hogy a tudást megosszuk: élményt is építettünk. A tanulás folyamata elsősorban érzelmi szinten történik, és ez az, amit egy építészeti biennále tud adni: olyan érzelmek, amelyek tudást hoznak létre és azt tovább adják. „Nekünk, építészeknek az a feladatunk, hogy azonosítsuk ezeket az erőket azzal a céllal, hogy javítsuk az épített környezet minőségét. Ez a mostani kiállítás sokszor azt a címkét kapta, hogy a »szegények Biennáléja« vagy a »szociális Biennále«. Valójában a mi szándékunk nem az volt, hogy politikailag korrektek legyünk, hanem, hogy hangsúlyozzuk: az építészet szerepe éppen az, hogy felismerje a megfelelő kérdéseket és ezekre konkrét válaszokat adjon.” Aravena reményét fejezte ki, hogy a 2016-os Velencei Építészeti Biennále minden építésznek új eszközöket adott ahhoz, hogy javítson az emberek életminőségén.

Az idei magyar kiállítás kiválóan illeszkedett a Biennále fő témájához. Az arkt építészstúdió æktivátorok. Helyi aktív építészet című kiállítása az egri Gárdonyi-kertben található lerobbant ingatlan újrahasznosításán keresztül azt mutatta be, hogyan lehet nulla forintból, a helyi együttműködésekre alapozva létrehozni egy élő közösségi színteret. A Fábián Gábor és Fajcsák Dénes kurátorok által jegyzett kiállítás olyan kérdésköröket járt körbe, mint az újrafelhasználás, a kulturális fenntarthatóság, az innovatív együttműködés, a civil aktivitás és a közösségépítés.

Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója szerint „egy merészen egyszerű kiállítással, az építészet változó szerepfelfogását is tükröző projekttel jelentkeztünk, aminek sikeresen átjött a pozitív üzenete, amit az is mutat, hogy a kiállításnak igen kedvező volt a hazai és nemzetközi fogadtatása”. A magyar koncepció sikerét jelzi többek között az is, hogy Laura Weißmüller, a Süddeutsche Zeitung építészeti szakírója a Biennále 10 legjobb pavilonja közé válogatta a magyar kiállítást, kiemelve a közösségi összefogás erejét, ami az idei velencei rendezvény egyik legfőbb üzenete lehet.

„A magyar pavilon idei kiállítása remek példája annak, hogy a kultúra közvetlenül is tud segíteni ott, ahol épületek vagy emberek kihullottak a közösség tartószövetéből” – emlékeztetett a májusi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.