"Az Üvegtestű férfiak az utolsó darabja egy csendéletsorozatnak, melyet 1994-ben kezdtem el készíteni. Ez a sorozat a csendéletet a test és a szellem, a természet és a kultúra szétválásának metaforájaként használja fel."
Köves Éva 1999 végétől kezdte el Csendélet-sorozatát. A csendélet klasszikus hagyományaiból indult ki, majd a korábban már fotózott épületállványok immár védőfólia alatt, akár a görög szobrok testformái a drapériák takarásában, jelennek meg.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.
Szikora a festett árnyékkal próbál kiemelni és rögzíteni egy fiktív időpillanatot, ugyanakkor a valós tér valós idejében a művek állandóan változnak, szükségük van a néző mozgására, hogy az illúzióval való játékukba minket is bevonhassanak.
Kantor merőben új színházi világot teremtett, a neoavantgárd forradalmak aktív résztvevője volt, zseniális teoretikus, antifestő, eretnek happening résztvevő, és ironikus konceptualista – és ez csak néhány sokféle arca közül.
"A fény háza" című kiállítás katalógusa, amely egy Ágnes és Csaba című sztorit (Hegyi Dóra) és egy Szoboszlai János által készített interjút tartalmaz.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.
A kiállítás elsőként tekinti át a közép-európai "modern" és a kortárs képzőművészet 1949 és 1999 közötti történetét tudományosan eszközökkel feldolgozva.
A múlt tanúbizonyságaiként maradtak ránk az Atlanti Fal bunkerjei, amelyeket stratégiai ellenőrzőpontokként építettek a németek a második világháború idején, a norvég partoktól Franciaországig. Ősz Gábor a bunkerek egyik titkát tárta fel.
Képes válogatás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből, Néray Katalin előszavával.
Képes válogatás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből, Néray Katalin előszavával.
Katarína Rusnáková, a kiállítás kurátora az 1+1=3 címet Sz. M. Eizenstein montázselméletéből merítette, amely többféle értelmezést enged meg a kiállítással kapcsolatban.
Bodnár Éva munkáiban egy tudós alaposságával kísérletezik. Saját magát, kreatív "képcsináló" energiáit teszi próbára és láthatóvá.
A művész 1994-ben hosszabb időt töltött ösztöndíjasként Rómában. Ott kezdett rajzokat, grafikákat készíteni, melyek Gulyás Gyulát ismét új oldaláról mutatták be.
A kötet a díjazottak rövid életrajzát, illetve a kitüntetett művek reprodukcióit tartalmazza.
A "CH - Mai svájci művészet" című, 15 svájci művész munkáját bemutató kiállítás katalógusa.
Miriam Bäckström üres tereket fényképez. Képein olyan helyszíneket örökít meg, amelyeken emberi alak vagy más élőlény nem jelenik meg. A néző bepillanthat ezekbe az üres terekbe, melyek titokzatossága az általa elképzelt történetek révén csak növekszik.
Roman Ondákot leginkább az érzékelés, a befogadási folyamat foglalkoztatja. Mitől érzékelünk művészetnek valamit egy bizonyos helyen, ami ezen kívűl (a tér falain túl) a hétköznapi élet része?
Grunwalsky azt vizsgálja, képes-e a fotográfia a test térbeliségét - a szobrászathoz hasonlatosan - megragadni.
Várnagy Ildikó "Jelek" című kiállításának katalógusa.
Muntadas rendszere aktuális társadalmi jelenségeket és kulturális eseményeket elemez, és kritikusan rávilágít olyan "rejtett" összefüggésekre, melyek a dolgok menetét és a róluk alakított véleményünket irányítják.
