A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest szakmai délutánt rendez Kader ATTIA művész részvételével.
A rendezvény előadásokkal, vetítésekkel, valamint a közönség aktív részvételére is lehetőséget teremtő kérdés-válasz panelbeszélgetéssel járja körül a „repair” fogalmát és annak művészeti, társadalmi és politikai vonatkozásait.
A délután folyamán Kader Attia előadására JUNGHAUS Timea művészettörténész, kurátor reflektál a hazai és regionális kontextust tekintve. Junghaus Timea a roma kulturális és politikai mozgalom vezető alakja. Kutatásai és kurátori munkássága a kritikai elmélet segítségével vizsgálja a modern és kortárs művészetet, különös tekintettel a kulturális különbségekre, a gyarmati múlt hatásaira és a kisebbségek ábrázolására.
Az esemény nyelve angol; tolmácsolást nem biztosítunk.
Kader Attia nemzetközileg elismert algériai-francia kortárs képzőművész, aki jelenleg Berlinben és Párizsban él és alkot; ő volt a 12. Berlini Biennálé kurátora 2022-ben, emellett felkérték a 7. Kochi-Muziris Biennálé (2027–2028) kurátori feladataira is.
Művészetének központi témája a kulturális identitás, a gyarmatosítás öröksége, a kollektív trauma és az általa kidolgozott „jóvátétel / helyreállítás” (repair) filozófiai és politikai koncepciója. A „repair” fogalma áll a Ludwig Múzeum szakmai délutánjának középpontjában is.
Attia évek óta azt a perspektívát vizsgálja, ahogyan a társadalmak saját történelmükre tekintenek, különös tekintettel a nélkülözés és az elnyomás, az erőszak és a veszteség tapasztalataira, valamint arra, hogy ez hogyan befolyásolja a nemzetek és az egyének fejlődését – amelyek mindegyike kapcsolódik a kollektív emlékezethez.
Művei a helyreállítást célozzák, egyfajta kulturális ellenállást képezve a test – mint fizikai hegek hordozója – és a történelem – mint civilizációs és társadalmi hegek gyűjtőhelye – újrakisajátítása által. Számos műve idézi az önkényes kulturális hierarchiát, illetve intézménykritikaként is értelmezhető.
Kader Attia munkásságát a legrangosabb francia kortárs művészeti díjjal, a Prix Marcel Duchamp-mal (2016), valamint a spanyol Premio Joan Miró-díjjal is (2017) elismerték. Alkotásai a világ olyan jelentős közgyűjteményeiben szerepelnek, mint a párizsi Centre Pompidou, a New York-i MoMA és a londoni Tate Modern.
Magyarországon a Ludwig Múzeum gyűjteményében is megtalálható egy munkája 2019 óta, emellett a múzeum programjában több kiállítás és projekt kapcsolódott Attia kutatási területéhez és a helyreállító megközelítéshez – kiállítás keretében itthon a Ludwig Múzeumban 2022-ben (Előhívás), 2025-ben (Talált terepen) és 2026-ban (Golden Repair) szerepelt, illetve részt vett az 5. OFF-Biennálé központi kiállításán (2025).
PROGRAM (16.00–19.00)
Köszöntő | KÁLMÁN Borbála, POPOVICS Viktória
Előadás | Kader ATTIA művész
Kader ATTIA Reflecting Memory (Visszatükrözött emlékezet) c. videómunkájának vetítése (2016)
Reflexió és kontextualizálás | JUNGHAUS Timea művészettörténész, kurátor
Szünet
Kérdések és válaszok Kader ATTIA-val
Kader ATTIA The Forgotten Suitcase (Az elfeledett bőrönd) c. videómunkájának vetítése (2024).
A filmben – amelynek premierje a 36. São Paulo-i Biennálé „Not All Travelers Walk Roads / Of Humanity as Practice” című kiállításán volt – Attia a bőröndöt a múlt homályosságainak és a jövőbeli lehetőségek metaforájaként használja, miközben a befejezetlen narratíva gondolatával játszik.
Záró megjegyzések
Koncepció: KÁLMÁN Borbála művészettörténész, kurátor | POPOVICS Viktória művészettörténész, kurátor
Az esemény programjeggyel látogatható. Jegyár: 3.300 Ft, diákoknak 50% kedvezmény. Kevesebb megjelenítése
Részletes információ
KADER ATTIA: La Valise Oubliée, 2024
„La Valise Oubliée” [Az elfeledett bőrönd] című filmben – amelynek premierje a 36. São Paulo-i Biennálé „Not All Travelers Walk Roads / Of Humanity as Practice” című kiállításán volt – Attia a bőröndöt a múlt homályosságainak és a jövőbeli lehetőségek metaforájaként használja, miközben a befejezetlen narratíva gondolatával játszik. Attia három bőröndből pakolja ki az archív anyagokat - elsősorban az algériai háború [1954–1962] emléktárgyait - amelyek három személyes történethez kapcsolódnak, és amelyek összefonják kollektív történelmünk szálait: a francia művész és algériai szimpatizáns Jean-Jacques Lebel, a feminista dekolonialista gondolkodó Françoise Vergès, valamint Attia saját édesanyja történeteit. Ezekkel a töredékekkel Attia egyrészt saját családja történetét meséli el, másrészt azokét a névtelen férfiakét és nőkét, akik az árnyékban ellenálltak a gyarmatosításnak és szervezkedtek ellene.
KADER ATTIA: Visszatükrözött emlékezet, 2016
A videómunka az általa megnyert 2016-os Marcel Duchamp-díj keretein belül, a Centre Pompidou-ban bemutatott kiállításának főeleme volt. A videó az amputált végtagú embereknél jelentkező fantomvégtag-szindrómát, illetve a fantomfájdalom kérdését helyezi középpontba. Attia a filmben amputációt átélt emberek „reparálásával” foglalkozó tudósokat szerepeltet: arra keresi a választ, hogyan lehet a fantomvégtag jelenségét értelmezni, honnan ered, és hogyan lehet gyógyítani a fantomfájdalmat.
A videó végeredményben egy dokumentumfilmbe ágyazott filozófiai metafora: mi történik akkor, ha a fantomvégtag jelenségét az individuális testről a társadalom egészére vonatkoztatjuk, a normán kívüli traumákat átélt civilizációk szintjére emeljük. Attia a tagadásban maradt, meg nem gyászolt civilizációs traumákat társadalmi fantomfájdalmakként értelmezi, és miközben filmjébe alig észlelhetően csempészi be Vilayanur Ramachandran neurobiológus tükördoboz-elméletét, mely a teljes végtag visszatükröződését használja a páciensek amputált végtagjának meggyászolására, e tudományos felfedezést teszi meg a videó vizuális vezérfonalának, és támasztja alá koncepcióját a reparálásról, mint az embert definiáló konstans tényezőről.
Kader Attia 1970, Saint-Denis (FR)
Kader Attia nemzetközileg elismert algériai-francia kortárs képzőművész, aki jelenleg Berlinben és Párizsban él és alkot; ő volt a 12. Berlini Biennálé kurátora 2022-ben, emellett felkérték a 7. Kochi-Muziris Biennálé (2027–2028) kurátori feladataira is. Művészetének központi témája a kulturális identitás, a gyarmatosítás öröksége, a kollektív trauma és az általa kidolgozott „jóvátétel / helyreállítás” (repair) filozófiai és politikai koncepciója. A „repair” fogalma áll a Ludwig Múzeum szakmai délutánjának középpontjában is.
Attia évek óta azt a perspektívát vizsgálja, ahogyan a társadalmak saját történelmükre tekintenek, különös tekintettel a nélkülözés és az elnyomás, az erőszak és a veszteség tapasztalataira, valamint arra, hogy ez hogyan befolyásolja a nemzetek és az egyének fejlődését – amelyek mindegyike kapcsolódik a kollektív emlékezethez. Művei a helyreállítást célozzák, egyfajta kulturális ellenállást képezve a test – mint fizikai hegek hordozója – és a történelem – mint civilizációs és társadalmi hegek gyűjtőhelye – újrakisajátítása által. Számos műve idézi az önkényes kulturális hierarchiát, illetve intézménykritikaként is értelmezhető.
Kader Attia munkásságát a legrangosabb francia kortárs művészeti díjjal, a Prix Marcel Duchamp-mal (2016), valamint a spanyol Premio Joan Miró-díjjal is (2017) elismerték. Alkotásai a világ olyan jelentős közgyűjteményeiben szerepelnek, mint a párizsi Centre Pompidou, a New York-i MoMA és a londoni Tate Modern. Magyarországon a Ludwig Múzeum gyűjteményében is megtalálható egy munkája 2019 óta, emellett a múzeum programjában több kiállítás és projekt kapcsolódott Attia kutatási területéhez és a helyreállító megközelítéshez – kiállítás keretében itthon a Ludwig Múzeumban 2022-ben (Előhívás), 2025-ben (Talált terepen) és 2026-ban (Golden Repair) szerepelt, illetve részt vett az 5. OFF-Biennálé központi kiállításán (2025).
