Ladik Katalin

(Újvidék / Novi Sad, 1942 – )

A vajdasági születésű előadóművész egyaránt aktív az irodalom, a képzőművészet és a színház területén. Írott költeményei mellett hangkölteményeket, vizuális verseket, kísérleti zeneműveket, hangjátékokat, gesztuskölteményeket készít. Performanszaiban saját testét és hangját használja médiumként. A hetvenes években a Bosch+Bosch csoport tagja; számos happeningben és akcióban vesz részt, és bekapcsolódik a mail-art mozgalomba is. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepel a Velencei Biennálén. 1977–1992 között az Újvidéki Színház színésze, és több TV-filmben főszerepet kap. Versei nemzetközi antológiákban jelennek meg. A nyolcvanas években énekesnőként többek között fellép Boris Kovač zenekarával. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal, 2001-ben József Attila-díjjal tűntetik ki, 2016-ban Yoko Ono neki ítéli a Lennon Ono Békedíjat. 2017-ben meghívják a kasseli Documentára. Budapesten él.

Ladik Katalin a könyvtári katalógusbanLadik Katalin az adattárban