SZABÓ ESZTER ÁGNES a nyilvános művészeti műfajokban, a képző-, és iparművészet határterületein alkot, számos hazai és nemzetközi kiállítás és workshop részvevője. A kilencvenes évek közepétől a táplálkozás, az ételek, a főzés és a konyhatörténet különböző aspektusait vizsgálata; ekkor figyelt fel a háziasszonyok alkotói világát tükröző falvédőkre és abroszokra. Az étkezés, a tartósítás és az emlékezet fogalmainak összekapcsolásához választotta a hímzést, ezt a zavarba ejtően időtlen műfajt: Hímzései egyrészt eszközök a múlt, vagy a kollektív emlékezet feldolgozására, másrészt a hímzett képek és ábrák aktuális tartalmuk miatt is anakronisztikus érzést keltenek-
