Szilágyi Lenke a kortárs magyar fotóművészet egyik legkiválóbb, nemzetközi szinten is ismert alakja, a rendszerváltás előtti és az elmúlt évtizedek magyar valóság és alternatív kultúrájának fotósa, aki sajátos, szubjektív dokumentarista stílust teremtett a magyar fotóművészetben. A debreceni születésű művész 1976-1980 között tanult fényképészetet a budapesti Kisképzőben, első önálló kiállítása 1981-ben nyílt a Bercsényi Kollégiumban, a nemhivatalos művészet egyik emblematikus helyén. A 80-as évek második felétől színházi és standfotósként, majd a Beszélő fotósaként dolgozott, rendszeresen kiállított magyar és külföldi fotókiállításokon. Utazásai során, valamint szűkebb környezetében a városi és vidéki valóságot, annak figuráit, illetve a művészeti élet excentrikus vagy alternatív alakjait, barátait és ismerőseit örökítette meg szubjektív, érzékeny megközelítésben, emlékezetes pillanatokban és kompozíciókon.
