Kiállítótér, 1. emelet

A művészet és szórakoztatóipar szerelemgyermekeként született dioráma a 20. század eleje óta a természettudományi múzeumok kedvelt, ám ma már gyakran kritikusan szemlélt prezentációs eszköze. A kiállításon megjelenő kortárs művek a – dioráma komplex hatásmechanizmusát felhasználva – kibogozhatatlan modern világunkat igyekeznek befogadhatóvá, értelmezhetővé tenni nemcsak a néző, hanem az alkotó számára is. Már-már misztikus jelentésrétegeket öltenek magukra a bemutatott művek. A misztikum gyermeki csodálatát felébresztve egy másik dimenzióba engednek bepillantást, legyen az tudományos fantasztikus, félelmetes, vagy csak egyszerűen a tudatalattink kifejeződése.

Kártyajáték – Beck Zoltán és Vecsei H. Miklós közös, zenés-verses estje a Ludwig Lounge Special keretében. Vendég: Grecsó Krisztián

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek.

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek.

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek.

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek.

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek.

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek. 

A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, amely ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek.

A „Nem vagyok robot.” A szingularitás határain kiállítást körbejárva tágabb értelemben vizsgáljuk a fenntarthatóság fogalmát műveken keresztül.