Megyik János (1938, Szolnok) művészete a festészet–szobrászat–építészet határterületén definiálható. Munkásságának középpontjában a táblakép struktúrájának modellezése áll. Kísérletezései során olyan térbeliséget vet fel, ami az építészetnek és a szobrászatnak is sajátja. A Ludwig Múzeumban rendezett, a hatvanas évek elejétől napjainkig született műveit bemutató életműkiállítása ezt a térfelfogást helyezi középpontba: hogyan valósul meg rajzain, fapálca konstrukcióin, fotogramjain és legutóbbi korszakának acéllemezein, illetve az építészethez kapcsolódó munkáin.
A kiállítás alkalmából a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gazdagon illusztrált, átfogó katalógust jelentetett meg.
Nyelv: magyar, angol
Kapcsolódó tartalmak
Megyik János: A kép tere 2012. március 9. – június 10.
Megyik János (1938, Szolnok) művészete a festészet–szobrászat–építészet határterületén definiálható. Munkásságának középpontjában a táblakép struktúrájának modellezése áll. Kísérletezései során olyan térbeliséget vet fel, ami az építészetnek és a szobrászatnak is a sajátja.
