Reziduum. The Frequency of Architecture

Fabényi Julia nemzeti biztosi előszava és Kondor-Szilágyi Mária kurátori bevezetője után a katalógus három tanulmányt tartalmaz, amelyek a kiállítást muzeológiai, művészettörténeti és építészeti szempontból helyezik tágabb értelmezési keretbe.

Kemecsi Lajos néprajztudós, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója napjaink múzeumainak paradigmaváltásával és szerepváltozásával foglalkozik, és bemutatja, hogy miként lehet korszerű tartalommal megtölteni egy olyan ikonikus, 21. századi épületet, mint amilyenbe Európa egyik legrégebbi néprajzi gyűjteménye költözött.

Keserü Katalin művészettörténész a népművészeti ornamentika alkalmazását tekinti át a 20. századi és a kortárs magyar építészetben, és kitüntetett figyelmet szentel a téma teoretikus megközelítésének és a magyar organikus építészet gyökereinek.

Móré Levente építészeti szakíró a Néprajzi Múzeum tervezői koncepcióját és a megvalósult épületet elemzi, bemutatja a hely történeti-urbanisztikai előzményeit és kitekintést tesz külföldi múzeumépítészeti párhuzamokra.

Végül egy forrásértékű dokumentumot, Mátrai Péter építész-zeneszerző műleírását közöljük a kiállításra készült egyedi kísérleti hangszerről, a Hanghengerről, illetve az elektronikus zenei installációjáról, a Hangzó térről.

A katalógust Boros Géza és Szilágyi-Kondor Mária szerkesztette, Kiss Zsombor grafikus tervezte.

Nyelv: magyar