Ravasz András a Ludwig Múzeum Budapest kis.termében Transylvanian Transfer című öt darab light-boxból álló sorozatát és 200% dB (2001) című videomunkáját Magyarországon először mutatja be; ez az anyag korábban csak a „Histoires Hongroises” című kiállításon szerepelt a Musée d’art moderne de Lille Métropole-ban 2001-ben.
Ravasz András Transylvanian Transfer című light-box sorozatán a személyes tér-időbeli jelenlét problematizálódik. A képek különös hangulata az időtlenség, a meditatív helyzetek, a külvilág hangsúlyozott kizárása által sugallt: állóképek lassan hömpölygő képzelt történetekből, amelyekben az idő nem hétköznapi tapasztalatainknak megfelelően halad. A képek némelyikének alapja talált fotó, amelyeken a művész az egyik szereplő arcát a magáéval helyettesítette, vagy saját figuráját illesztette a képbe, és ezzel keresztezte az eredeti, számunkra ismeretlen történetet a sajátjával, hogy belakhassa a fotókon látható, keleties vagy éppen nomád világot. A címben jelölt transfer így magukban a képekben valósul meg: átlépés egyik történetből, kultúrából, szerepből a másikba. Bár a képek mindegyikén ő maga látható, ez azonban a szemlélő felé nincs jelezve, s ugyan nem rejtőzködik, a nézőnek mégis időbe telik a felismerés.
A 200% dB videoloopon egy öregasszony erdei farönkön ülve hallgatja táskarádióját, láthatóan teljesen átadva magát a zenének, a rádiót a füléhez szorítva a zene ütemére ringatódzik. A videón egy Dj Palotai által készített zenei montázs hallható, és mintha csak a látomásszerű öregasszony is azt hallgatná, mozgásának ritmusa és a zene találkozik, ám úgy tűnik, a hangok maguk mögé utasítják a képet, megfordul a szokásos hierarchia: nem a zene festi alá a képeket, hanem mintha azok vennék fel a zene ritmusát.
A videoloop beépül a zenei alapritmusba...
Ravasz maga is foglalkozik elektronikus zenével, és ehhez kapcsolódva szeptember elején a kiállításhoz kötődő kísérőrendezvény keretében a múzeum kávézójában ő maga fog zenélni, amiről bővebb információk és a részletek a weblapunkon találhatóak.
