A fény háza – The House of light – egy személyes történet, amely egy sajátos műfajban jelenik meg a kis teremben, a Ludwig Múzeum fiatalos projekteknek helyet adó, kiállításműhelyében.
Szépfalvi Ágnes és Nemes Csaba – akik házastársak – az általuk kidolgozott műfajban 1996 óta készítenek közös műveket, mely a „story board”-ra vezethető vissza. A filmes szakmában használt rajzsorozat, melyet általában képzőművészek készítenek, a kameraállásokat rögzíti a rendező számára. Nemes és Szépfalvi esetében is jelenetekbe sűrített történetek levenednek meg. Ebben a történetben, – amely már a nyolcadik – a művészpár két lánya, Anna és Nina kerülnek a középpontba. A gyerekeket egyébként már korábban is bevonták műveikbe, szerepelnek Ágnes festményein és Csaba fotóin is.
A kiállítótérbe állított kisebb, intim tér ad helyet a „gyerekek történetének”, amely öntudatlanul megfogalmazott bölcsességeket és felfedezéseket jelenít meg.
A story-boardok Csaba dramaturgiája alapján, Ágnes rajzaival és közösen alkotott szöveggel jönnek létre. A könnyedén, vázlatosan megrajzolt figurák és képregények, a divatrajzok és rajzfilmek technikájára emlékeztetnek. A mozifilmek élményei befolyásolják a dramaturgiai megoldásokat, az aktuális témák a média hatását tükrözik. A történetek a kereskedelmi televíziók és képes magazinok felületes szociális érzékenységet mutató dokumentumanyagait gondolják tovább. Az elmesélt sztorik ismerősek, felidéznek hallott , látott híreket: kelet-európai lányok prostitúcióval keresnek pénzt Nyugaton; a 2000-es évvel kapcsolatos elvárások; a világ kettéosztottságának élménye. Az elbeszélés filmes módszerekkel történik: a néhány képpel felvett szituáció a kifejlet felé halad, és az utolsó képekben, a slusszpoénban teljesedik ki (pl. egy szerelem története, ahol végül kiderül, hogy a szerelmesek féltestvérek). Vannak sorozatok, amelyek nem állnak össze történetté, a szereplők egy témával kapcsolatban fogalmazzák meg gondolataikat. A Karrier (Career) című történetben hétköznapi bölcsességek fogalmazódnak meg az érvényesülés göröngyös útjáról, az önállóság belátásától, a félelmek leküzdésén át. A történetek alakulását befolyásolhatja a geopolitikai helyzet is. Egy osztrák kiállítóhely meghívására egy Grazban játszódó történet íródott, amely a két szomszédos ország gyakran egyenlőtlen kapcsolatát veti fel (magyar prostituált Ausztriában; idegengyűlölet)
A sztorik indikátorokként működnek: helyi és globális értékproblémákat vetnek fel, a társadalom vágyképeit fogalmazzák meg. A banális szövegek mindenkit érintő életbölcsességeket fogalmaznak meg.
A kiállítás ideje alatt megjelenik egy katalógus is, mely egy Ágnes és Csaba című sztorit (Hegyi Dóra) és egy Szoboszlai János által készített interjút tartalmaz.
