Orosz az anamorfózis (átváltozás), a trompe l”oeil (szemfényvesztés) sok évszázados műfaját aktualizálja; grafikai stílusát a múlt századi metszeteket idéző míves, szürrealista csavarokkal megspékelt vonalhálós rajz jellemzi. 1984-től használja az Utisz (OUTIS, azaz „senkise”) művésznevet, amelyet előtte ugyancsak álnévként Odüsszeusz használt a küklopsz elleni affér alkalmából, amely köztudottan a szörny szeme világába került. A jelképes, ironikus név értelmében Orosz művészete egyfajta támadás a szem ellen. Szívesen kísérletezik a téri illúziókeltés megjelenítésére kifejlesztett perspektivikus ábrázolás túlzásaival, valamint az anamorfózis technikájának megújításával; úgy torzítja el képeket, hogy csak bizonyos nézőpontokból, illetve tükröződő felületek közbeiktatása révén kapjanak értelmet. A nyolcvanas évek végén készített Anamorfikus testtájak című sorozatában a nagyméretű ceruzarajz-testek hiányzó végtagjai tükörhengerekben jelennek meg.