Koós Gábor 2025-ben kezdett el figurális szobrokat kséíteni, melyek megépítéshez egy teljesen új (de korábbi munkáihoz hasonlóan a rétegzettségen alapuló) technikát alkalmazott. A szobrok 3D nyomtatóval készültek fényképek alapján a térképészetben is használt fotogrammetrikus eljárással. A szobrok tárgya, a vizsgálat alanya maga a képzőművész. Koóst egyfajta belső önvizsgálat és Jung írásainak tanulmányozása „inspirálta”; egészen pontosan a jungi persona (ami az ógörög maszk szó latin megfelelője), az Ego által kialakított szerepszemélyiség mögött megbújó, elnyomott részszemélyiségek, az árnyékok világa. Míg a persona több, tudatosan vállalt –bár talán eltérő módon „szeretett” – szerepet is betölt, a morális elvek vagy a társadalmi elvárosok miatt elfojtott árnyékszemélyiségek is sokan vannak/lehetnek – de létezésükre (az álmokon kívül) akkor derül igazán fény, ha igazán meg szeretnénk ismerni magunkat. A gyűjteményünkben található szobrot átjárja valami világvégi, posztapokaliptikus hangulat; daganatként burjánzó, megszámolhatatlanul sok Én tapad a „gazdatestre”, sok-sok, a művész arcvonásait viselő fej bújik elő és tömörül egymásra, kíván meg- és elszabadulni a kontrollált Ego világából.