Alban Muja Családi album című (2019) új videóinstallációja a koszovói háború (1998–1999) személyes és kollektív emlékezetében végez mélyfúrásokat, azt kutatva, hogy milyen szerepe van a képeknek és a médiának a narratívák, az identitás és a történelem alakításában, különösen vészterhes időkben. Tavaly ünnepelte Koszovó a területén zajló fegyveres konfliktus befejeződésének huszadik évfordulóját. Ez volt az utolsó huszadik századi háború Európában és egyúttal a kontinens legifjabb országában, amelyet lakossága kilencven százaléka elhagyott a harcok alatt. A Családi album ennek a történelmi eseménynek állít emléket, és tágabb kontextusban kérdez rá esztétika és politika, illetve az elbeszélés alanya és az elbeszélő viszonyára.
A projekt kiindulópontját a koszovói háború alatt készült gyermekmenekültek fotói képezik, olyan újságokban és híroldalakon világszerte megjelent képek, amelyek a háború szinonimájává váltak, a káosz, a trauma és a fájdalom hordozói lettek a világ szemében a globális médiának köszönhetően. A fegyveres konfliktus befejezése után húsz évvel Muja nyomon követi az akkori fotókon szereplő, mára már felnőtt gyerekeket, azt kutatva, hogyan váltak ezek a képek a személyes emlékezet hordozóivá, és hogy akaratukon kívül miként járultak hozzá egy szélesebb politikai és médiatörténet megalkotásához az ábrázolt alanyok. 2019-ben Alban Muja ezzel a projektjével képviselte a Koszovói Köztársaságot az 58. Velencei Biennálén.