Lakner Antal „passzív munkaeszközei” azt a jelenséget teszik vizsgálat és kritika tárgyává, hogy napjaink dolgozója – nem a valamikori „munkás” és „paraszt”, hanem a szolgáltató szektorban dolgozó, naphosszat az íróasztal mögött görnyedő irodista, aki a foglalkoztatottak 62 %-át jelenti Magyarországon – valódi testmozgás és fizikai erőfeszítés híján egyre inkább a fitnesz-központok gépeire van utalva, ha nem akar teljesen elformátlanodni és eltunyulni. Ugyanakkor a konditermekben kifejtett munka, izomenergia teljességgel kárba vész; a fáradozás egyetlen haszna a mutatós muszkli, a formás hátsó (no meg remélhetőleg a jó közérzet és egészség). Ezt a jelenséget megfigyelve a művész a) megpróbálja visszavezetni az emberiséget a valódi, hasznos munka és produkció világába; b) saját fejlesztésű, bizonyos tevékenységeket utánzó gépeivel megóvja az emberiséget a munka veszélyeitől. A Festőpad segítségével imitálható az igazi falfestés, de annak minden hátránya nélkül: nem piszkoljuk be a ruhánkat és egyáltalán nem kell festéket használnunk, ami az egész folyamatot olcsóbbá és egyszerűbbé teszi. A gyakorlat kitűnően fejleszti a felkar izmait, a hát-, láb- és hasizmokat. Sz.K.