„Makulátlan izomzat a legtágabb értelemben vett piszkos házépítési tevékenységek helyett: az ilyen módon sokat ígérően és egyúttal hiperfunkcionálisként felértékelt gépek összekapcsolják a munkaeszközöket a közkedvelt edzőgépekkel. Míg az utóbbiakat gyakran a hagyományos mozgáskultúrákra (futás, biciklizés, evezés stb.) támaszkodva fejlesztik ki, addig Lakner túlmegy ezen is, és visszakapcsolja a „work-out” szó szerinti fogalmát a munka szférájába. Úgy tűnik tehát, mintha a kiállított készülékek a testedző folyamatokat a társadalmilag hasznos munkakontextussal hoznák összefüggésbe, miközben ugyanennek a kontextusnak az anyagától és funkciójától is izolálják. Helyettük, a munka (jelentés)mezejét éppen csak felvillantva, olyan folyamatokat rendelnek a készülékekhez, amelyek csupán a testformálás értelmében operálnak azon a testen, amelyet éppen edzenek. A mozgásfolyamat szilárdan álló, ellenállást kifejtő szerkezeteknek feszül, anélkül, hogy a „külső”-re hatást gyakorolna. A változás inkább a folyamatot végző test anyagában megy végbe. A test mozgását mintha bizonyos mértékig önmagára utalták volna vissza.” (Insa Härtel) A Home Transporter az INERS egyetlen elektromos berendezéssel ellátott '99-es prototípusa. Ez a nagyobb fizikai erőnlétet igénylő gép a talicskával végzett fizikai munka szobában való gyakorlását teszi lehetővé. Az eszköz fogantyúján elhelyezett kapcsolóval működtethető a mozgójárda, amely a helyváltoztatás nélküli folyamatos előrehaladást biztosítja. Az emelőrész a talicskatestet helyettesíti, amelyen a súlylapok helyezhetők el tetszőleges mennyiségben. Lakásokban, edzőtermekben könnyen üzemeltethető (220 V) Terhelés: max. 10–50 kg, Sebesség: 3 km/h Ajánlott munkaidő: max. 6 óra Mozgás: kar izmai, delta, lábizmok, hátizmok, hasizom. A mű 2001-ben szerepelt a 49. Velencei Képzőművészeti Biennale magyar pavilonja kiállításán.