A szitanyomat az 1974-ben bevezetett program, a Létminimum Standard Projekt 1984 W - Csinálj egy széket! - (LSP 1984 W) kontextusába tartozik, melynek első fázisa, a Mutáns (1980), szintén része a Ludwig Múzeum gyűjteményének. A program egy következetesen fölépített alternatív világrendszer, amely nem pusztán az államkapitalizmussal (ún. "szocializmus") és a fokozatosan beszivárgó nyugati típusú kapitalizmussal szemben kínál másféle létmódot ( a túlfogyasztással szemben a létminimum bevezetését a hadi költségvetés rovására), hanem úgy alkalmazza ezeknek az elsődlegesen gazdasági rendszereknek az alapelemeit, hogy a szétrohadt szerkezet fölébe új nyelvi struktúra kialakításával egy praktikusan is élhető, magvát tekintve költői, politikai irányát tekintve a kritikai baloldalhoz kapcsolódó esztétikai rendszert hoz létre. A LSP 1984 W művészetet érintő konzekvenciája a XX. század két meghatározó, egymásból következő modelljének, a Duchamp-féle ready made-nek („nem művészet mint művészet), illetve a George Brecht-féle cselekvést esztétizáló modellnek („nem-művészet mint művészet mint nem-művészet-művészet”) a meghaladása a mutáció (mint változás) fogalmának a bevezetésével. Ezzel a változásfogalommal van összefüggésben a nyomaton olvasható fiktív darwini idézet, amely az új faj, illetve osztály, a mutáns és a mutánsosztály LSP 1984 W projekt szerinti kialakulását a biológiai evolúció magasabb szintű analógiájaként képzeli el. A program nevében szereplő jelképes dátum a George Orwell által megkonstruált totalitárius rendszert mint bármely történelmi szituációban elképzelhető struktúrát idézi meg, az 1984 ilyenformán mint „mozgó” történelmi évszám, „a prehistória és a história küszöb-dátuma” érvényesül. A hozzá kapcsolódó W jel betűként és képként, sőt, a szitanyomat esetében hangsúlyozott hullámvonalas formaként olvasható. Ahogy St. Auby Tamás fogalmazott: „a »W« többek között egy limitált mennyiségű hullám”, amely a metafizikus megközelítést sem zárja ki. Kürti Emese