Lüpertz Markus: Pásztor (1986)

Markus LÜPERTZ az indulatos festészet (heftige Malerei) jelentős alakja. Művészetében összhangra talál a tradíció a modernizmussal, a festészet a szobrászattal, miként a figurativitás az absztrakcióval. „Ha absztrakt formát kezdesz festeni, a szem azonnal a figuratív elemeket fogja keresni és vice versa” – nyilatkozta a művész.
Képeinek centrumába széles pászmákkal megrajzolt absztrahált tájak, háborús, mitologikus jelenetek és tárgyak kerülnek. Szobrait robosztus, torz és túlzó formákból építi fel, melyeket gyakran színesre fest; ez okozza munkái expresszivitását, energiáját és különös vadságát. Szoboralakjai nemtől, társadalmi pozíciótól független szabad lényeknek látszanak, a szépségen innen és túl; modernizmusba fordult klasszicizmusuk mágikussá növeszti humánumukat.
Szép példája ennek a Pásztor androgün alakja, amely egyként szimbolizálja a pogány görögök és a keresztények kultikus pásztorát. A pásztor a kurosz szobrok rezzenéstelenségével tartja a rábízott fiatal kost, hiszen a közösség léte függ szeretetteljes eltökéltségétől.
Műve Picasso Férfi báránnyal (1943) című, a háború kiszolgáltatottjainak emléket állító bronzszobrának parafrázisa.

H. L.