A Ludwig Múzeum új sorozatában Barabás Zsófi és Nemes Márton mutatkozik be.
Mindketten az Iparterv-generációnál veszik fel a fonalat, nagyon sok szálon kötődnek a hazai festészeti hagyományhoz, viszont bátran lépik át a konvencionális mester-tanítvány viszony kereteit.
Barabás Zsófi az organikus, geometrikus absztrakt festészet egyik legkonzekvensebb hazai képviselője. Tanult Japánban a Tókiói Császári Képzőművészeti Egyetemen, Németországban és Angliában. DLA tanulmányai során Keserü Ilona Színerő kurzusai felszabadító erővel hatottak rá. Közös kiállítása volt Bak Imrével, akitől a geometrikus absztrakt kompozíció fegyelmezettségét sajátította el.
Nemes Márton generációjának egyik legeredetibb, legígéretesebb alkotója, a Chelsea College of Arts mesterképzésén tanult, jelenleg Londonban él. Folyamatos technikai kísérletezésével, a műfaji határok átlépésével szüntelenül feszegeti a festészet materiális és szellemi határait. Hencze Tamással közös kiállításán a Deák Erika Galériában a festészet és a képalkotás válságát tematizáló spaniferes képeivel aratott átütő sikert.
Kapcsolódó tartalom
Iparterv 50+ 2019. február 1. – március 24.
Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az aczéli kultúrpolitika nyomása miatt csak néhány napig látható csoportos tárlatok mégis alapjaiban változtatták meg a magyar művészettörténetet és mindazt, amit a kortárs képzőművészetről gondolunk.
