Kiállítótér, 2. emelet

Kurátori tárlatvezetés Bauhaus100. Program a mának című kiállításunkban.

A tárlatvezetést tartja Készman József és Petró Zsuzska, a kiállítás kurátorai.

Rendszeres tárlatvezetés Bauhaus 100. program a mának című kiállításunkban.

Rendszeres tárlatvezetés Bauhaus 100. program a mának című kiállításunkban.

Rendszeres tárlatvezetés Bauhaus 100. program a mának című kiállításunkban.

Rendszeres tárlatvezetés Bauhaus 100. program a mának című kiállításunkban.

A Ludwig Múzeum kiállítása a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik. A kiállítás tematikus fókuszcsoportokban (pl. színelmélet, ezotéria, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet stb.) mutatja be a Bauhaus tevékenységét, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveznek eszme- és hatástörténeti ívet. A Program a mának kísérlet ennek az egyedülálló modernista utópiának az újraolvasására, visszatekintésre és kortárs nézőpontból történő felidézésére.

A Bauhaus mint mozgalom a modern művészet történetének legmeghatározóbb forrása és mérföldköve, egyben képzőművészeti műhely és reform-iskola volt. A kiállítás elsősorban azokat a ma is jelenlévő jellegzetes művészeti pozíciókat mutatja be; amelyekben felismerhető a Bauhaus szemléletének hatása. A képek és tárgyak, utalások segítségével felvillantott eszmék, munkák mellett közel harminc kortárs képzőművész kapcsolódó munkáiból látható válogatás.

A Ludwig Múzeum új sorozatában Barabás Zsófi és Nemes Márton mutatkozik be.

Mindketten az Iparterv-generációnál veszik fel a fonalat, nagyon sok szálon kötődnek a hazai festészeti hagyományhoz, viszont bátran lépik át a konvencionális mester-tanítvány viszony kereteit.

A fényképek segítségével nemcsak a korabeli városi és vidéki tájat térképezzük fel, hanem a Kádár-kor társadalmi közegét. Azokat a neoncsövekkel tűzdelt szürke hétköznapokat, melyekből az Iparterv-generáció „aranyfüstbe burkolt forradalma” kirobbanhatott a maga friss, eleven színeivel.

Időutazásra invitáljuk az érdeklődőket a 60-as évek végi, 70-es évek eleji Magyarországon. A fényképek segítségével nemcsak a korabeli városi és vidéki tájat térképezzük fel, hanem a Kádár-kor társadalmi közegét. Azokat a neoncsövekkel tűzdelt szürke hétköznapokat, melyekből az Iparterv-generáció „aranyfüstbe burkolt forradalma” kirobbanhatott a maga friss, eleven színeivel.