Kiállítótér, 2. emelet

Rendszeres tárlatvezetés Bauhaus 100. program a mának című kiállításunkban.

A Ludwig Múzeum kiállítása a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik. A kiállítás tematikus fókuszcsoportokban (pl. színelmélet, ezotéria, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet stb.) mutatja be a Bauhaus tevékenységét, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveznek eszme- és hatástörténeti ívet. A Program a mának kísérlet ennek az egyedülálló modernista utópiának az újraolvasására, visszatekintésre és kortárs nézőpontból történő felidézésére.

A Bauhaus mint mozgalom a modern művészet történetének legmeghatározóbb forrása és mérföldköve, egyben képzőművészeti műhely és reform-iskola volt. A kiállítás elsősorban azokat a ma is jelenlévő jellegzetes művészeti pozíciókat mutatja be; amelyekben felismerhető a Bauhaus szemléletének hatása. A képek és tárgyak, utalások segítségével felvillantott eszmék, munkák mellett közel harminc kortárs képzőművész kapcsolódó munkáiból látható válogatás.

A Ludwig Múzeum új sorozatában Barabás Zsófi és Nemes Márton mutatkozik be.

Mindketten az Iparterv-generációnál veszik fel a fonalat, nagyon sok szálon kötődnek a hazai festészeti hagyományhoz, viszont bátran lépik át a konvencionális mester-tanítvány viszony kereteit.

A fényképek segítségével nemcsak a korabeli városi és vidéki tájat térképezzük fel, hanem a Kádár-kor társadalmi közegét. Azokat a neoncsövekkel tűzdelt szürke hétköznapokat, melyekből az Iparterv-generáció „aranyfüstbe burkolt forradalma” kirobbanhatott a maga friss, eleven színeivel.

Időutazásra invitáljuk az érdeklődőket a 60-as évek végi, 70-es évek eleji Magyarországon. A fényképek segítségével nemcsak a korabeli városi és vidéki tájat térképezzük fel, hanem a Kádár-kor társadalmi közegét. Azokat a neoncsövekkel tűzdelt szürke hétköznapokat, melyekből az Iparterv-generáció „aranyfüstbe burkolt forradalma” kirobbanhatott a maga friss, eleven színeivel.

Az IPARTERV 50+ című csoportos tárlat az egykori „Ipartervesek” legújabb munkáiból, ill. a lezárt életművek legutóbbi szakaszából nyújt válogatást. Emellett pedig a kortárs reflexiók számára is megnyitjuk a teret, olyan alkotásokat bemutatva, amelyek az Iparterven szereplő alkotók egyes műveire reflektálnak.

"A hatvanas évek tompult intézményi környezetében ez az önmagán túlmutató kettős kiállítás saját platformot hozott létre a hivatalos keretek ellenében. Mint annyi más is, 1968‐ra érett be ez a pillanat, s az Iparterv (már‐már mint brand) és nem is egyetlen esemény, hanem egy egész korszak jelölőjévé vált."

„1969 elején csináltam egy óriási ecsetet meg egy kicsit, egy óriás telefont és a nyáron, a második Armory Show-n (vagyis az 1969-es kiállításon) tökölődve kitaláltam az art conceptuelt. És Szentjóby is kitalálta. Benne voltunk a világidőben és azonos okok azonos következtetései egyidejűleg jelentkeztek. Jó rég nem fordult elő ilyen a székesfővárosban! (…) fél Európa volt lekörözve akkor.”
Konkoly Gyula

Mélyfúrás az Iparterv 50+ kiállításban. Fehér Dávid művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum kurátorának tárlatvezetése.