A világ megértésére és jobbítására irányuló törekvések mellett a Ludwig Múzeum 2026-ban a nyitott és átjárható intézmény ideáját helyezi fókuszba, jelképessé téve vagy feloldva azokat a határokat, amelyek a múzeum és környezete között húzódnak.
Nyitott intézményi színtérként a múzeum mind kiállítási tematikájában, mind működésmódjában kapcsolódik a városhoz, továbbá együttműködik különféle társadalmi csoportokkal és más színterekkel, teret nyit a közös gondolkodásnak, hálózatosan szervezi a tudásmegosztást, és párbeszédet folytat, felerősít hangokat, folyamatokat, törekvéseket. A nyitott múzeum szellemiségéből kiindulva 2026-ban a Ludwig Múzeum új alapokra helyezi a múzeum gyűjteménye és környezete viszonyát, megnyitja, átjárhatóbbá teszi a gyűjtemény anyagát, tereit az érdeklődők felé. A múzeum gondolkodását a világról és önmagáról ebben az évben két évforduló szervezi keretbe: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 30 éve, 1996-ban nyílt meg, és idén lenne az intézmény alapítója, Néray Katalin 85 éves, akiről az intézmény egy konferencia keretében emlékezik meg.
A programot tavasszal a Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka című kiállítás nyitja, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményének disztópikus fókuszú műveiből kiindulva vizsgálja a jelen torz önképét. A bemutatott alkotások a múlt tapasztalataiból és a jelen folyamataiból kibontakozó jövőképeken keresztül reflektálnak ideológiákra, társadalmi kontrollra, technológiai fejlődésre és kollektív félelmeinkre. A tárlat egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető.
Ezt követi április közepétől a pozsonyi Art Fond Gyűjtemény neoavantgárd anyagát bemutató A végén nem lesz vége című kiállítás, amely a kelet-európai művészet alternatív, gyakran informális és ellenkulturális stratégiáira irányítja a figyelmet. A bemutatott művek, amelyek kívül állnak a hivatalos narratívák magyarázatán, a történelmileg meghatározott jelenre, az idő politikai természetére és az ellenállás különböző formáira kérdeznek rá. A kiállítás a neoavantgárdot nem lezárt művészettörténeti jelenségként, hanem egy folyamatosan újjáéledő gondolkodásmódként értelmezi, amely továbbra is meghatározza a kortárs művészet konceptuális, intermediális, feminista, ökológiai és aktivista pozícióit.
Októbertől lesz látható A sétáló ember – A gyaloglás művészete címmel rendezett válogatás. A gyaloglás az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája, amely túlmutat praktikus, mindennapi funkcióján, és kultúrtörténeti jelenségként, a megismerés eszközeként, művészeti aktusként, valamint filozófiai módszerként is értelmezhető. A kiállítás a gyaloglást mint művészeti formát, narratív eszközt és kritikai gyakorlatot vizsgálja, olyan műveken, projekteken, akciókon keresztül, amelyek a gyaloglás hétköznapi tevékenységét a felfedezés, a feltérképezés, az ellenállás, a politikai cselekvés eszközeként használják.
A Ludwig Múzeum a Velencei Képzőművészeti Biennálén idén Koronczi Endre Pneuma Cosmic című kiállítását mutatja be. A projekt, amely a hazai gyakorlatnak megfelelően nyílt pályázat keretében, szakmai zsűri döntése alapján került kiválasztásra, a légmozgás és a gondolkodás folyamatai között teremt párhuzamot, és ráirányítja a figyelmet az érzékelés és a környezeti tapasztalat összetett viszonyára. A biennálét követően a kiállított anyag bővített formában decemberben látható lesz a Ludwig Múzeumban is.
A múzeum kapcsolódó programjainak segítségével a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek a kiállítások témáiba, a szakértők, kurátorok és kutatók előadásain, valamint workshopokon és interaktív foglalkozásokon keresztül aktívan tapasztalhatják meg a művészetet, a kerekasztal-beszélgetések és szimpóziumok alkalmával pedig bekapcsolódhatnak a társadalmi és technológiai kérdésekről folytatott párbeszédbe.
A Ludwig Múzeum nem csupán múzeumi élményeket kínál, de a tudásátadást és a kreatív kompetenciák fejlesztését is támogatja: azaz egyszerre közvetít, inspirál és önmagát is fejleszti.
A sajtótájékoztatón vetített prezentáció IDE KATTINTVA tekinthető meg.
