Hajas Tibor: Húsfestmény III. (1978)

zselatinos ezüst fotópapíron, diszperziós festék, fatábla
múzeumi vásárlás, 2005

Hajas Tibor (1946–1980) a magyar performance művészet nemzetközileg is jegyzett alkotója. Művészete középpontjában a lét és nemlét határainak keresése, átjárhatósága áll. A budapesti Ludwig Múzeumban fellelhető Húsfestmények I–IV. nem egy közönség előtt zajló performansz dokumentálásából keletkeztek, hanem gondos műtermi munka eredményeként születtek meg Vető János fotográfusi közreműködésével. Az első tabló 16 képe a művész saját testének médiumként való felmutatása a „kárhozat esztétikájának” jegyében. Ezt a gesztust a második tablón egy feldarabolt ember (a performer) testének tájképként való ábrázolása követi. A harmadik tabló ismételten 16 fotóból áll, melyek Hajas univerzális elhivatottságát érzékeltetik. A művészmodell pörög, forog a világűrben, saját aurája veszi körül. A negyedik tabló 25 fotójával az elsőhöz hasonlóan ismét drámai: a szárnyakat növesztő ember végül mégis elbukik. A mű – Hajas nyolc másik alkotásával együtt – 2017-ben szerepelt az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále központi pavilonjában, a Viva Arte Viva kiálítás The Pavilion of Joys and Fears szekciójában.