2026-ban két fontos évfordulóról emlékezik meg a Ludwig Múzeum. 85 éve született Néray Katalin, a múzeum első igazgatója, és 30 évvel ezelőtt nyerte el önállóságát a Ludwig Múzeum, amikor egy új gyűjteményi egységgel gyarapodva Kortárs Művészeti Múzeummá alakult.
A kettős évforduló alkalmat teremt arra, hogy Néray Katalin életpályáján keresztül visszatekintsünk a magyar kortárs művészet és intézményrendszer meghatározó évtizedeire.
Néray Katalin szakmai pályafutása szorosan összefonódott a magyar művészeti életnek az 1960-as évek közepétől az ezredfordulóig tartó átalakulásával. Munkásságán keresztül kirajzolódnak a nemzetközi kulturális kapcsolatok és a Műcsarnok szerepének változásai, a magyar képzőművészet külföldi megjelenésének története, a Velencei Biennále jelentősége, majd a rendszerváltást követő új intézményi struktúrák kialakulása. Ezek közé tartozik a Ludwig Múzeum önálló intézménnyé válása is, amelynek sajátos profilját kezdettől fogva a magyar művészet nemzetközi összefüggésben történő bemutatása határozta meg.
A konferencia a felkért előadók, valamint Néray Katalin pályatársai – művészek, művészettörténészek, kurátorok – részvételével többek között arra keresi a választ, hogy miként lehetett kortárs művészeti intézményeket működtetni és nemzetközi kapcsolatokat építeni az adott korszak kultúrpolitikai keretei között; milyen mozgástere volt a művészeti szakembereknek és az intézményeknek; milyen szerepet játszottak a kiállítások a magyar művészet külföldi megjelenésében és a nemzetközi művészet magyarországi bemutatásában; továbbá miként változtak meg ezek a feltételek a nyolcvanas évektől kezdődően, majd a kelet-európai rendszerváltás után, a kilencvenes években.
PROGRAM
2026. október 21., szerda
III. emeleti kiállítótér
9.30–10.00 | REGISZTRÁCIÓ
10.00–10.10 | KÖSZÖNTŐ
FABÉNYI Julia
a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója
SZIPŐCS Krisztina
a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgatóhelyettese
KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ÉS KIÁLLÍTÁSI INTÉZMÉNYEK A HATVANAS ÉVEKTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG
A konferencia első szekciója a korszak művészeti intézményrendszerét, a nemzetközi kulturális kapcsolatok lehetőségeit, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének (KKI) kiállításszervező tevékenységét és a Műcsarnok kortárs művészeti életben betöltött szerepét vizsgálja.
10.15–10.35 | GRÉCZI Emőke
művészetszociológus, a MúzeumCafé főszerkesztője
Néray Katalin a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1964–1980)
Az 1949-ben alapított, majd többször átszervezett Kulturális Kapcsolatok Intézete a Kádár-korszakban a kultúrpolitika, a kulturális diplomácia és a nemzetközi propaganda fontos intézménye volt. Propaganda Osztálya koordinálta a – többnyire államközi megállapodások keretében megvalósuló – nemzetközi kiállításcseréket, együttműködésben az érintett minisztériumokkal, valamint a kiállítások gyakorlati megvalósításában közreműködő Kiállítási Intézményekkel (Műcsarnok).
Az Intézet működése egyfelől a kulturális és művészeti kapcsolatok szoros állami kontrolljának részeként értelmezhető, másfelől azonban olyan intézményi keretet is biztosított, amely – bizonyos értelemben „rést” kínálva a rendszer szigorú szabályozásán – lehetőséget teremtett a magyar művészet nemzetközi jelenlétére, illetve az újabb tendenciákat képviselő külföldi alkotók magyarországi bemutatására. A kiállításcserék szervezése így egyszerre jelentette az állami kultúrpolitika által kijelölt keretek közötti működést és a nemzetközi művészeti kapcsolatok alakításának egyik fontos terepét.
Néray Katalin 1964-ben, pályakezdőként került az Intézethez, ahol annak megszűnéséig, 1980-ig a nemzetközi kiállításcserék szervezésével és lebonyolításával foglalkozott. Az itt töltött másfél évtized alatt kiépített kapcsolatrendszere, a nemzetközi projektek megvalósításában szerzett gyakorlata, valamint a progresszív művészeti törekvések iránti nyitottsága egyaránt meghatározóvá vált későbbi pályafutása szempontjából.
Az Intézetben szerzett tapasztalatai és kapcsolatai jelentős mértékben megalapozták későbbi szerepét a magyar művészet nemzetközi kapcsolatainak közvetítésében és továbbfejlesztésében.
10.35–10.55 | HUTH Júliusz
művészettörténész, Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézete
Néray Katalin és a Kiállítási Intézmények (1984–1992)
A Műcsarnok alapítása óta az egyik legnagyobb szimbolikus presztízzsel és legnagyobb kiállítótérrel rendelkező kiállítóhely Magyarországon. Az államszocializmusban több budapesti galériával együtt az ún. Kiállítási Intézmények részévé vált, amely az országos kiállítások mellett a magyarországi képző- és iparművészet külföldi reprezentációjáért is felelt.
A Kiállítási Intézmények és a Műcsarnok kiállításait kezdetben a kultúráért felelős minisztérium, később pedig a Képzőművészeti és Iparművészeti Lektorátus felügyelte, de az 1980-as évek elejétől több hullámban zajló decentralizációs folyamat részeként 1983-ban önálló kiállításrendezési jogot kapott.
Néray Katalin 1984-ben vette át a Kiállítási Intézmények irányítását és 1992-ig látta el a Műcsarnok, valamint a hozzá tartozó galériák igazgatói feladatait. Igazgatósága alatt a Műcsarnok minden addiginál nagyobb teret adott a nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódó művészeknek, és az 1990-es évek elejére a régió egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező kortárs művészetet reprezentáló kiállítóhelyévé vált. Az előadás bemutatja az államszocialista képzőművészeti intézményrendszer működését, valamint a Néray Katalin vezette Kiállítási Intézmények és a Műcsarnok történetét és kiállítástörténetét.
11.00–12.00 | KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Résztvevők:
KEMÉNY György grafikusművész
KOVALOVSZKY Márta művészettörténész
VEREBÉLYI Kincső etnográfus, egyetemi tanár
Barbara WIECHNO, a budapesti Lengyel Intézet volt igazgatója
Moderátor: FEHÉR Dávid művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója
12.00–12.15 | KÖZÖNSÉGKÉRDÉSEK
A MŰCSARNOK ÉS AZ 1980-AS ÉVEK
A szekció Néray Katalin műcsarnoki igazgatói korszakát, az 1980-as évek művészeti életének fordulatait, a nagy kiállításokat, valamint a magyar művészet nemzetközi megjelenésének és a nemzetközi művészet hazai bemutatásának lehetőségeit vizsgálja.
12.15–12.45 | HEGYI Lóránd
művészettörténész, a bécsi MUMOK és a Saint Étienne-i MAMC volt igazgatója
A nyolcvanas évek Néray Katalinnal – egy művészeti paradigmaváltás turbulens korszaka
Beszélgetőtárs: FABÉNYI Julia
12.45–13.30 | EBÉDSZÜNET
13.30–13.35 | VIDEÓÜZENETEK – Külföldi pályatársak Néray Katalinról
NÉRAY KATALIN ÉS A VELENCEI BIENNÁLE
Magyar részvétel a Velencei Biennálén Néray Katalin nemzeti biztosi tevékenysége idején, a kiállítások szerepe a magyar művészet nemzetközi megjelenésében.
13.35–14.00 | BÓDI Kinga
művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének osztályvezetője
Művészetdiplomácia Camparival. Néray Katalin korszakváltó szerepe a velencei magyar kiállítások történetében
Az előadás főként arra a kérdésre fókuszál, hogy miként változtatta meg Néray Katalin a velencei Magyar Pavilon hazai és nemzetközi szerepét az 1980-as évek második felétől. A tevékenységéhez köthető korszakváltás nem pusztán abban állt, hogy a korábbiakhoz képest más művészetet mutatott be Velencében, hanem abban is, hogy másként értelmezte, mire való a nemzeti pavilon: reprezentációs tér marad-e, vagy egy transznacionális művészeti infrastruktúra aktív csomópontjává válik?
Az 1986-os, 1988-as és 1990-es, Hegyi Lóránddal közösen jegyzett kiállítások kapcsán az előadó felteszi a kérdést, miként élt tovább az államszocialista kulturális diplomácia gyakorlata és intézményi tudása egy új kurátori rendszerben. Néray későbbi velencei működése is láthatóvá teszi az informális jelenlét, a bizalomépítés és a szakmai közvetítés jelentőségét, első női nemzeti biztosként pedig nemcsak a művészetdiplomácia terén hozott korszakváltást Magyarországon.
Végezetül az is érdekes kérdés Néray Katalin tevékenységével kapcsolatban, hogy hogyan válhat a nemzetközi kurátori munka kevéssé látható kapcsolati hálója szakmai és intézményi hatalom forrásává.
14.10–15.10 | KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Résztvevők:
FEHÉR László festőművész
PINCZEHELYI Sándor képzőművész
P. SZŰCS Julianna művészettörténész, a Mozgó Világ főszerkesztője
Moderátor: BOROS Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Velencei Biennále Irodája vezetője
15.10–15.20 | KÖZÖNSÉGKÉRDÉSEK
15.20–15.35 | KÁVÉSZÜNET
A KILENCVENES ÉVEK – A KORTÁRS MŰVÉSZET (ÚJ) INTÉZMÉNYEI
A szekció a Ludwig Múzeum önálló intézménnyé válását és Néray Katalin nemzetközi kurátori munkájának kiemelkedő eredményeit mutatja be.
15.35–15.55 | SZIPŐCS Krisztina
művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgatóhelyettese
1996 – Szinkronban a világgal
Az 1996-os év volt Néray Katalin szakmai pályafutásának egyik csúcsa. Magyar művészettörténészként elsőként kapott felkérést két jelentős nemzetközi kiállításban való részvételre: főkurátora volt az új európai biennále, a Manifesta első kiadásának Rotterdamban, illetve kelet-európai kurátora volt a Sao Paulo-i Biennále „Universalis” című központi kiállításának.
Szakmai tevékenységének és kapcsolatrendszerének eredményeként a kelet-európai művészet hangsúlyosan jelent meg a nemzetközi kortárs művészet porondján, miközben Néray válogatásai egyben értelmezték és kontextusba is helyezték a térség művészetét a nemzetközi közönség számára.
Ugyanebben az évben szilárdult meg a korábban bizonytalan státuszú Ludwig Múzeum helyzete is, a kulturális kormányzat döntésének és Néray Katalin munkájának köszönhetően. Néray 1992-ben egy saját apparátussal és infrastruktúrával még nem rendelkező intézmény vezetését vette át, majd a következő néhány évben fokozatosan kiépítette annak szervezeti és szakmai kereteit. E folyamat nyomán 1996-ra a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum világos profillal rendelkező, önállóan működő kortárs művészeti intézménnyé vált.
16.00–17.00 | KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Résztvevők:
MAGYAR Bálint szociológus, volt kulturális és oktatási miniszter
BODÓ Katalin volt miniszteri kabinetfőnök
CSORBA Csilla művészettörténész
Moderátor: TOPOR Tünde művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője
17.00–17.15 | KÖZÖNSÉGKÉRDÉSEK
17.15–17.30 | ZÁRSZÓ
A konferencia magyar nyelvű.
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Előzetes regisztráció: LINK
A konferencia résztvevői október 21-én ingyen tekinthetik meg a Ludwig Múzeum aktuális kiállításait.
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinkről hang- és képfelvétel készül, amelyből a Ludwig Múzeum részleteket használhat fel a múzeum és programjainak népszerűsítése céljából és egyéb promóciós célokra. Eseményeinken történő részvétellel Ön elfogadja, hogy a felvételeken Ön is feltűnhet, de a Ludwig Múzeummal vagy az általa jogosított harmadik személyekkel szemben a felvétel felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhet.
