Neoavantgárd és konceptuális művészet a volt Jugoszláviában

2010. június 22. 0.00–00.00
Mikor
2010. június 22.
Bérlettel nem látogatható

A jugoszláv neoavantgárd és konceptuális művészet a különleges és különböző kulturális háttérrel rendelkező Szlovénia (Kranj, Ljubljana), Horvátország (Split, Zagreb), Szerbia (Novi Sad, Subotica, Belgrád, Ruma), Macedónia (Szkopje) és Bosznia-Hercegovina (Szarajevó) területén tevékenykedő csoportok és egyéni művészek munkája nyomán született. Azok a folyamatok hozták létre, amelyeket 1971-ig „konceptuális művészet“ néven vagy „poszt-objekt“ megnyilvánulásokként tartottak számon, majd a hetvenes és a korai nyolcvanas években „új művészet“, „kiterjesztett média“ illetve „új művészeti gyakorlat“ címszavak alatt emlegettek. Az „új művészeti gyakorlat“ meghatározás a gyakorlatban született, és a művészet számos olyan megnyilvánulására vonatkozott (a vizuális művészet, az irodalom, a film, a színház és a zene terén egyaránt), amely a kor mérsékelt szocialista modernizmusának művészi elemzését, kritikáját és felülbírálatát jelentette.

Konceptuális művészet Szlovéniában: az OHO csoport, az OHO katalógus mozgalom és a Család Šempasban (1966-1971, 1971-2000). A horvátországi konceptuális művészet a hatvanas évek második felétől a magas modernizmus (informel, lírai, absztrakt) kritikájának és felülírásának szándékából illetve az új irányzat neokonstruktivista mozgalmának neoavantgárd kísérletein keresztül bontakozott ki (1961-1973). A horvát konceptuális művészet előfutárának az avantgárd, prefluxus és korai újdadaista Gorgona csoport (Zágráb, 1959-1966) tevékenysége illetve a spliti Crveni Peristil Csoport akciói (Split, 1966) tekinthetők, az irányzat kiteljesedése pedig Goran Trbuljak és Braco Dimitrijević munkásságával kezdődött.

Miško Šuvaković 1954-ben született Belgrádban. A Group 143 (1975-1980) konceptuális művészeti csoport és az elméleti-művészeti Közösség az Űrkutatásért [Community for Space Investigation] (1982-1989) társ-alapítója és tagja. 2000 óta vesz részt a TkH (Sétáló Teória [Walking Theory]) elméleti platform munkájában. 1988-tól kezdve tagja a Szlovén Esztétikai Társaságnak. 1993-ban Ph.D fokozatot szerez „Analitikus Filozófia és Vizuális Művészet” című tanulmányával, a Belgrádi Művészeti Egyetem Vizuális Művészeti Karán. Esztétikát és művészetelméletet tanít a Zeneművészeti Karon Belgrádban; művészet-, és kultúraelméletet a Művészeti Egyetem interdiszciplináris szakán, művészettörténetet és építészeti esztétikát az Építészmérnöki Karon. Társszerkesztője a Katalog 143 (Belgrád, 1975-78), Mentalni prostor (Belgrád, 1982-1987), Transkatalog (Novi Sad, 1995-1998) és Teorija koja Hoda (Walking Theory, Belgrád, 2001-) magazinoknak. 27 könyve jelent meg változatos témákban; esztétikai, filozófiai, művészet-, és kultúrfilozófiai, művészetelméleti, performansz tárgyú műveket publikál.

Az előadás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és az ELTE Művészettörténeti Intézet közös szervezésében valósul meg.

Az előadás nyelve angol.