A Szabadegyetem első részében VERES Miklós az 1970-es évek magyar nyelvű sci-fi irodalmi termésére helyezi a hangsúlyt, miközben a korszak emblematikus szerkesztőjének, Kuczka Péternek a szerepét vizsgálja.
Kuczka 1969-ben elindította a Kozmosz Fantasztikus Könyvek című sorozatot, majd 1972-től a Galaktika antológiát. Kuczka sikereiből több kérdés kibontására vállalkozik. A „kuczkai aranykor” több sajátságos tényezőnek köszönhette máig példátlan sikerét, amelynek okai elvezetnek a hazai és nemzetközi sci-fi irodalom múltjába, valamint a Kádár-kor sajátos viszonyrendszereibe. Az egymásra rakodó történeti, irodalmi és popkulturális elemek szétszálazása tanulságos feladat a Galaktika sikerének és bukásának megértéséhez.
A második részben MADÁR Mária közreműködésével a “kuczkai aranykor” perspektíváján keresztül lesz szó a magyarországi sci-fi képzőművészet alkotóiról, így Ámon Lászlóról, a Boros Zoltán – Szikszai Gábor alkotópárosról, Gadó Jánosról, Karakas Andrásról, Korga Györgyről, Panner Lászlóról a PIM-be került Kuczka-hagyaték anyagán és lappangó, a lapokról ismert reprodukciókon keresztül. Az előadásban a fókusz Korga György munkásságán lesz, akinek szürreális vizuális világa meghatározta a sci-fi témával foglalkozó fiatalabb művészek indulását is.
A program ingyenes, regisztráció nem szükséges
Helyszín: KÖNYTÁR 2. emelet
BŐVEBBEN AZ ELŐADÓKRÓL
VERES Miklós történész, muzeológus 2010-ben került a Petőfi Irodalmi Múzeumba. 2019-től a PIM Múzeumi Dokumentációs Adattár főosztályvezetője. Kutatási témája a magyar nyelvű sci-fi irodalom története. 2025-ben az ELTE BTK Művelődéstörténeti Doktori Programjának hallgatójaként védte meg PhD disszertációját, amelynek témája a dualizmuskori tudományos-fantasztikus irodalom eszmetörténeti elemzése volt.
MADÁR Mária művészettörténész, muzeológus 2025-től a MNMKK-PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa, előtte az MNG Jelenkori Osztályán dolgozott. 2020-ban kezdte doktori tanulmányait az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Művészettörténeti Doktori programjában, disszertációjának egyik fejezete az 1960-as és 1970-es évek magyarországi sci-fi képzőművészetével foglalkozik. PIM-es muzeológusi munkájának részét képezi Kuczka Péter hagyatékának képzőművészeti vonatkozású tárgyainak a feldolgozása.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinkről hang- és képfelvétel készül, amelyből a Ludwig Múzeum részleteket használhat fel a múzeum és programjainak népszerűsítése céljából és egyéb promóciós célokra. Eseményeinken történő részvétellel Ön elfogadja, hogy a felvételeken Ön is feltűnhet, de a Ludwig Múzeummal vagy az általa jogosított harmadik személyekkel szemben a felvétel felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhet.
Kapcsolódó tartalom
Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka 2026. április 8. – október 18.
A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik és térképezi fel ezen keresztül a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.
