Koncept

Joseph Beuys a huszadik századi német művészet meghatározó alakja; munkássága átformálta az egész német társadalom gondolkozásmódját a képzőművészet feladatáról. A művészet és társadalom egybefonódásának kibővített értelmezéséből fakad gondolatrendszerének központi magja, a szociális plasztika.

Stilinović a hatvanas évek elején kezdte művészi pályáját, amikor otthagyta az iskolát és autodidakta módon kezdte el képezni magát.

Munkáinak központi eleme a művészeti életre vonatkoztatott mutáns fogalma, amely az adaptációval szemben képes az igazi változásra.

A mű St.Auby magyarországi objektjeinek sorába tartozik.

Szentjóby (St.Auby, St. Turba) Tamásnak kivételes szerepe volt az intermediális gondolkodásmód és a hagyományos művészeti műfajokkal radikálisan szakító új jelenségek, a happening, a fluxus, az akcióművészet, az akciófilmszínház bevezetésében és terjesztésében.

Minden hang forrása a levegő rezgése, mely dobhártyánkat elérve, majd a hallócsontokat megmozgatva kelt hangingereket agyunkban.

Minden hang forrása a levegő rezgése, mely dobhártyánkat elérve, majd a hallócsontokat megmozgatva kelt hangingereket agyunkban.

Ion Grigorescu (1945, Bucharest) a kortárs román képzőművészet egyik legjelentősebb alakja. Alkotásai, akciói a legkülönfélébb vizuális művészeti műfajok közötti kísérletezés jegyében születtek, és egyben az utóbbi 40 év történelmének erősen politikus tanúi.

Ion Grigorescu (1945, Bucharest) a kortárs román képzőművészet egyik legjelentősebb alakja. Alkotásai, akciói a legkülönfélébb vizuális művészeti műfajok közötti kísérletezés jegyében születtek, és egyben az utóbbi 40 év történelmének erősen politikus tanúi.

Az utcakő a korszak avantgárd művészeinek egyik kedvenc, de a nyilvános művészeti közegben sosem kiállítható témája volt.

A balatonboglári kápolnában Beke László kezdeményezésére valósult meg az a találkozó és kiállítás 1972. augusztus 26-27-én, amelyen cseh, szlovák és magyar művészek vettek részt.

A hatvanas években szobrászattal foglalkozó Pauer Gyula 1970-ben találta ki a „Pszeudo art”-ot, amelyet a korabeli kritika korábbi szobrászatához képest, és a magyar szobrászat egészén belül is radikális fordulatként értékelt. Az első Pszeudo bemutatót Pszeudo.

Tót Endre már 1970-71 táján szakított a hagyományos értelemben vett festészettel, és elkészítette a TÓTalJOYS sorozat első tagját, egy A5-ös kartonra nyomtatott szöveget: „Örülök, hogy kinyomtathattam ezt a szöveget”.