Maurer Dóra az 1970-es évek óta a magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja. Alkotótevékenysége mellett energikus és aktív szervezőként, 2003 óta tanárként pályatársaira is nagy hatást gyakorol. Munkái híven tükrözik örökké kíváncsi, mindenre nyitott, mindig újat kereső személyiségét, soha sem lanyhuló kísérletező kedvét, okos szellemességét és finom iróniáját. Több műfajban is tevékenykedik: festményei mellett grafikákat, fotókat, filmeket, kollázsokat, installációkat készít. A geometria, színelmélet, az érzékelésről szóló elméletek felhasználásával készülő művei valójában játékos kísérletek, melyek a megfigyelő tudós attitűdjét tükrözik. „Maurer Dórát nem a művészet érdekelte, hanem a valóság és a valóság állandóan változó megnyilvánulása.“ – írja róla Dieter Honisch.
A katalógus Maurer Dóra "Szűkített életmű" című kiállítása alkalmából készült. Dieter Honisch, Dieter Bogner írásai, Maurer Dóra "Galambtörténete", és a művésszel készült interjú mellett (kérdező: Bálványos Anna, a kiállítás kurátora) Király Judit művészettörténész elemzi a művész munkáit matematikai szempontból. A könyv végén szerepel a művész feljegyzései alapján összeállított oeuvre-katalógus Leltár címmel.
Nyelv: magyar, német
Kapcsolódó tartalmak
Maurer Dóra – Szűkített életmű 2008. december 5. – 2009. február 22.
Maurer Dóra az 1970-es évek óta a magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja. Alkotótevékenysége mellett energikus és aktív szervezőként, 2003 óta tanárként pályatársaira is nagy hatást gyakorol.
Reverzibilis és felcserélhető mozgásfázisok No.4.
Maurer Dóra konceptuális indíttatású sorozatában a képi jelentés változásait vizsgálja: adott témáról készült fázisfotókat különböző sorrendben rendez el, ezáltal módosítja a képsorozat olvasatát. Az egyes fotókat egyszerű „jelnek” tekinti, amelyek más-más „szöveggé” állnak össze.
Reverzibilis és felcserélhető mozgásfázisok No. 6.
Maurer Dóra konceptuális indíttatású sorozatában a képi jelentés változásait vizsgálja: adott témáról készült fázisfotókat különböző sorrendben rendez el, ezáltal módosítja a képsorozat olvasatát. Az egyes fotókat egyszerű „jelnek” tekinti, amelyek más-más „szöveggé” állnak össze.
