A 2019-ben a Ludwig Múzeumban bemutatott Marinko Sudac gyűjteményből válogatott Bosch+Bosch című kiállítás adaptációja a brüsszeli Balassi Intézetben.
A Lassú élet. Radikális héköznapok című, vírushelyzet miatt csak az online térben megvalósult kiállítás fizikai premierje a koblenzi Ludwig Múzeumban.
A Rejtett mintázatok a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 20 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő.
Keeping the Balance című kiállítás keretében mintegy hatvan mű kerül bemutatásra a Telekom Művészeti Gyűjteményből. A válogatásban többségében kelet-európai gyökerekkel rendelkező művészek alkotásai szerepelnek.
A kiállítás a Ludwig Múzeum és a Collegium Hungaricum Berlin együttműködésében jön létre. A Képdialektika kiállítás a művészi identitásokat és pozíciókat veszi górcső alá Ma-gyarországon az 1970-es évektől az ezredfordulóig terjedő időszakban, a szocializmus végének művészeti szcénáját, valamint a vasfüggöny lebontásának hatásait kutatva.
BOTH WAYS kortárs művészeti kiállítás a Triesztben megrendezésre kerülő EuroScience Open Forum (ESOF2020) alkalmából megvalósuló Science in the City fesztivál részeként jött létre. A magyar részvétel egy videóválogatás, ami rövid áttekintést nyújt a tudományok és a művészet kapcsolatának, kölcsönhatásainak folyamatáról és különféle aspektusairól a kortárs magyar művészetben.
A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A másik fő célkitűzésünk, hogy szélesebb platformot biztosítsunk a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti pozíciók számára.
Alban Muja új videóinstallációja a koszovói háború (1998–1999) személyes és kollektív emlékezetében végez mélyfúrásokat, azt kutatva, hogy milyen szerepe van a képeknek és a médiának a narratívák, az identitás és a történelem alakításában, különösen vészterhes időkben
A Ludwig Múzeum folytatja a gyakorlatát, és a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar kiállítását a budapesti közönség számára is bemutatja. 2019-ben a nemzeti pavilonban Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása volt látható
Hogyan befolyásolná az anyagát és helyét vesztett hatalmi struktúrák dinamikáját, és milyen gazdasági és politikai hatása lenne annak, ha a hálózat lekapcsolna? És mit mondhatunk vagy tehetünk ilyen esetben? Hogyan lakjuk – vagy nem lakjuk – be azt a dimenziót, amely lényegében egy kölcsönvett tér és idő, egy olyan tér-idő, amelyet ezentúl meg kell osztanunk a digitális és a fizikai valóság között?