Kiállítások: 2019

Az Esterházy Művészeti Díjra 2009-ben, indulásakor az európai diskurzusban elfogadott képzőművészeti területek közül a szigorú értelemben vett festészettel lehetett indulni. Időközben az eredeti médium mellett a tágabb értelemben vett festészet és a vele határos technikák is megjelenhetnek a pályaművek között, idén pedig először lehetett kimondottan helyspecifikus installációs tervekkel is pályázni. A Short List 2019 – Esterházy Art Award Magyarország című kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a legfrissebb értelmezéseket.

A Mintázat és dekoráció mozgalom az 1970-es években alakult ki az Egyesült Államokban olyan művészek kezdeményezésére, mint Joyce Kozloff, Valerie Jaudon, Robert Kushner vagy Miriam Schapiro. A mozgalom követői radikálisan megkülönböztették magukat az uralkodó művészeti irányzatoktól, például a minimalista vagy a konceptuális művészettől. Nemcsak a hagyományos művészeti fogalmakat kérdőjelezték meg, hanem tágabb politikai, társadalmi kérdésekkel is foglalkoztak, úgy mint a feminista mozgalom törekvései vagy a bennszülött indián közösségek helyzete.

2019 októberében Az áthágás technikái címmel a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményének magyar neoavantgárd anyaga mutatkozik be Rómában, a Palazzo delle Esposizioni-ban. A 1960-as, 70-es évekre fókuszáló kiállítás azokat a művészi pozíciókat vonultatja fel, amelyek nem pusztán a hagyományos esztétikai keretek kitágítását tűzték ki célul, hanem tartalmuk, médiumuk vagy megvalósulásuk körülményei révén a kor hivatalos felfogásával is szembehelyezkedtek.

Munkálkodásuk folyamán a Bosch+Bosch csoport tagjai szerteágazó képzőművészeti – és részben szépirodalmi – tevékenységet fejtettek ki, olyan művészeti és műfaji határterületeken mozogtak, melyeket nyelvi és fogalmi értelemben tágítani igyekeztek.

A kiállítás átfogó képet kíván adni Király Tamás több mint három évtizedes pályafutásáról, mely az 1980-as évek elején indult Budapesten, ahol a művész rövid idő leforgása alatt vált az underground színtér emblematikus figurájává. Nemcsak utcai „divatbemutatóival”, performatív sétáival, hanem azzal a butikkal is, ahol hordható ruhákat árult az érdeklődők számára.

A 2011 óta kétévenként, azaz immár ötödik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom Díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét idén június 15-én, vagyis a nemzetközi Bloomsday ünnepének előestéjén hirdeti ki a zsűri a Ludwig Múzeumban, ahol a Westkunst-Ostkunst című gyűjteményes kiállítás terében mutatkoznak be a díj döntősei.

Kortárs magyar képzőművészeti videók a Ludwig Múzeum gyűjteményéből a múzeum és Római Magyar Akadémia szervezésében a római Museo d’arte contemporanea-ban. 

Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása a Velencei Biennále Magyar Pavilonjában. 

A kiállítás címe arra a 23 darab fantáziakamerára utal, melyeket Waliczky 2016 óta tervez. A digitális technikával tervezett, de analóg elven működő optikai szerkezetei más-más vizuális nyelven szimulálják és képezik le a világot. A 23 mechanikus fantáziakamerája – melyek akár létezhetnének is – a kiterjesztett valóság futurisztikusan analóg megjelenítésének mesterpéldái.

A SIGNAL című kiállítás a kortárs szlovák képzőművészet egyik legmarkánsabb irányzatát mutatja be az utóbbi ötven év legjelentősebb szlovák alkotóinak munkásságán keresztül. A kiállítás súlypontját a hatvanas-hetvenes évek nem hivatalos szcénájának konceptuális művészeti pozíció képezik, szoros összefüggésben a 90-es évek posztkonceptuális törekvéseivel valamint a legújabb tendenciák képviselőivel.

A Ludwig Múzeum kiállítása a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik. A kiállítás tematikus fókuszcsoportokban (pl. színelmélet, ezotéria, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet stb.) mutatja be a Bauhaus tevékenységét, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveznek eszme- és hatástörténeti ívet.

A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli budapesti megalapításának 30. évfordulóját. A kerek születésnap alkalmából egy kiállítás- és programsorozatra kerül sor, ami rendhagyó módon foglalkozik a múzeum történetével, jelenével és jövőjével.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az aczéli kultúrpolitika nyomása miatt csak néhány napig látható csoportos tárlatok mégis alapjaiban változtatták meg a magyar művészettörténetet és mindazt, amit a kortárs képzőművészetről gondolunk.