2026-ban két fontos évfordulóról emlékezik meg a Ludwig Múzeum. 85 éve született Néray Katalin, a múzeum első igazgatója, és 30 évvel ezelőtt nyerte el önállóságát a Ludwig Múzeum, amikor egy új gyűjteményi egységgel gyarapodva Kortárs Művészeti Múzeummá alakult.
Megszületett a döntés a 2027. évi Velencei Építészeti Biennále magyar kiállításáról. A Ludwig Múzeum kurátori pályázatának nyertese a szakmai zsűri döntése alapján Frazon Zsófia etnográfus muzeológus lett a Maskara. The Carnival of Things című projekttel. A tervezett kiállítás építészcsapata – Török Dávid, Bene Tamás, Nagy Márton, Falvai Balázs, Szederkényi Lukács, Ghyczy Dénes Emil, Kustra Vencel, Paragi András, Rádler Luca és Weisz Mátyás – a Tisza-parti lábasházakat fogja bemutatni.
A gyaloglás az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája, amely túlmutat annak nyilvánvaló praktikus, mindennapi funkcióján: kultúrtörténeti jelenségként, a megismerés és a gondolkodás eszközeként, művészeti aktusként, valamint filozófiai módszertanként is értelmezhető. A vizuális művészetekben olyan gyakorlatokra vonatkoztatható, amelyek a sétát központi folyamatként, eseményként, élményként vagy eredményként helyezik előtérbe.
A Ludwig Múzeum szervezésében megnyílt Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállításának alapja egy fiktív kutatás, mely a világ egészét kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja elénk. A három installációból álló műegyüttes a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot állít a fizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ között.
A Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) kiállítás alapja egy fiktív kutatás, mely a világ egészét
kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja elénk. A három installációból álló műegyüttes
a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot
állít afizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ között.
A kiállítás a pozsonyi Art Fond gyűjteményét mutatja be, amelyben a késő modernizmus neoavantgárd stratégiái ma is meghatározóak. A neoavantgárd itt nem zárt történeti jelenségként jelenik meg, hanem a kortárs művészeti gyakorlatban folyamatosan újjáéledő, kitartó ellenállás, kritikai gondolkodás és polgári felelősségvállalás formájaként.
A Ludwig Múzeum több évtizede bővülő gyűjteményében jól körülírható egységet képeznek azok a kortárs alkotások, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak. A jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik. A kiállításban megjelenő 90 mű egyfajta fekete tükörként szolgál: nemcsak jelenünket látjuk benne, hanem egy felsejlő jövővíziót is, így segít megérteni, milyen potenciális jövő az, amelyet szeretnénk elkerülni.
A 17. Van művészi vénád? nemzetközi verseny témája a Sound & Silence, amelyet a diákok, tanárok és szervezők közösen választottak a pilseni találkozón. A művészetben a hang és a csend egyszerre formálják az üzenetet, kontrasztjukban születik meg a harmónia és a rezonancia, amely embereket, helyzeteket és műveket köt össze. A verseny arra hívta a fiatalokat, hogy fedezzék fel ezt a kettősséget, mutassák meg saját hangjukat!
Idén hetedik alkalommal írta ki a Ludwig Múzeum a díjpályázatot, amelyre olyan múzeumpedagógusok, pedagógusok, művészek, művészettörténészek, kurátorok jelentkezését várta, akik a saját területükön az elmúlt időszakban sokat tettek a kortárs képzőművészet közvetítéséért és népszerűsítéséért.
KOÓS Gábor, PAP Gábor és VÉKONY Dorottya az idei Esterházy Art Award díjazottjai. A közönségnek újra lesz lehetősége kiválasztania kedvenc alkotásait, a közönségdíj eredményhirdetése szeptember 11-én lesz.
Az intézmény éves kiállításait és tevékenységét évek óta egy-egy olyan gondolat köré szervezi, ami reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. 2024-ben a kortárs képzőművészet más művészeti ágakkal és diszciplínákkal közös kapcsolódási pontjait tárták fel, és komoly hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására. A 2025-ös kiállítási program összeállításakor rendhagyó módon nem egy átfogó kerettéma, hanem az eltérő művészeti gyakorlatok kerültek a középpontba.