Korábbi kiállítások

A Rejtett mintázatok a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 20 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő.

Keeping the Balance című kiállítás keretében mintegy hatvan mű kerül bemutatásra a Telekom Művészeti Gyűjteményből. A válogatásban többségében kelet-európai gyökerekkel rendelkező művészek alkotásai szerepelnek. 

A kiállítás a Ludwig Múzeum és a Collegium Hungaricum Berlin együttműködésében jön létre. A Képdialektika kiállítás a művészi identitásokat és pozíciókat veszi górcső alá Ma-gyarországon az 1970-es évektől az ezredfordulóig terjedő időszakban, a szocializmus végének művészeti szcénáját, valamint a vasfüggöny lebontásának hatásait kutatva.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.

BOTH WAYS kortárs művészeti kiállítás a Triesztben megrendezésre kerülő EuroScience Open Forum (ESOF2020) alkalmából megvalósuló Science in the City fesztivál részeként jött létre. A magyar részvétel egy videóválogatás, ami rövid áttekintést nyújt a tudományok és a művészet kapcsolatának, kölcsönhatásainak folyamatáról és különféle aspektusairól a kortárs magyar művészetben.

A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A másik fő célkitűzésünk, hogy szélesebb platformot biztosítsunk a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti pozíciók számára.

A #Bartók 2.0 kiállítás eredetileg a Magyar Intézet és a szófiai Pancho Vladigerov Zeneakadémia által közösen szervezett, jubileumi kiadását ünneplő Nemzetközi Liszt-Bartók Zongoraverseny alkalmából jött létre, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményi munkáin alapuló, 2016-ban rendezett #Bartók-kiállítás anyagából összeállított pop-up kiállítás.

Alban Muja új videóinstallációja a koszovói háború (1998–1999) személyes és kollektív emlékezetében végez mélyfúrásokat, azt kutatva, hogy milyen szerepe van a képeknek és a médiának a narratívák, az identitás és a történelem alakításában, különösen vészterhes időkben

A Ludwig Múzeum folytatja a gyakorlatát, és a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar kiállítását a budapesti közönség számára is bemutatja. 2019-ben a nemzeti pavilonban Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása volt látható

Hogyan befolyásolná az anyagát és helyét vesztett hatalmi struktúrák dinamikáját, és milyen gazdasági és politikai hatása lenne annak, ha a hálózat lekapcsolna? És mit mondhatunk vagy tehetünk ilyen esetben? Hogyan lakjuk – vagy nem lakjuk – be azt a dimenziót, amely lényegében egy kölcsönvett tér és idő, egy olyan tér-idő, amelyet ezentúl meg kell osztanunk a digitális és a fizikai valóság között?

Az Esterházy Művészeti Díjra 2009-ben, indulásakor az európai diskurzusban elfogadott képzőművészeti területek közül a szigorú értelemben vett festészettel lehetett indulni. Időközben az eredeti médium mellett a tágabb értelemben vett festészet és a vele határos technikák is megjelenhetnek a pályaművek között, idén pedig először lehetett kimondottan helyspecifikus installációs tervekkel is pályázni. A Short List 2019 – Esterházy Art Award Magyarország című kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a legfrissebb értelmezéseket.

A Mintázat és dekoráció mozgalom az 1970-es években alakult ki az Egyesült Államokban olyan művészek kezdeményezésére, mint Joyce Kozloff, Valerie Jaudon, Robert Kushner vagy Miriam Schapiro. A mozgalom követői radikálisan megkülönböztették magukat az uralkodó művészeti irányzatoktól, például a minimalista vagy a konceptuális művészettől. Nemcsak a hagyományos művészeti fogalmakat kérdőjelezték meg, hanem tágabb politikai, társadalmi kérdésekkel is foglalkoztak, úgy mint a feminista mozgalom törekvései vagy a bennszülött indián közösségek helyzete.

2019 októberében Az áthágás technikái címmel a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményének magyar neoavantgárd anyaga mutatkozik be Rómában, a Palazzo delle Esposizioni-ban. A 1960-as, 70-es évekre fókuszáló kiállítás azokat a művészi pozíciókat vonultatja fel, amelyek nem pusztán a hagyományos esztétikai keretek kitágítását tűzték ki célul, hanem tartalmuk, médiumuk vagy megvalósulásuk körülményei révén a kor hivatalos felfogásával is szembehelyezkedtek.

Munkálkodásuk folyamán a Bosch+Bosch csoport tagjai szerteágazó képzőművészeti – és részben szépirodalmi – tevékenységet fejtettek ki, olyan művészeti és műfaji határterületeken mozogtak, melyeket nyelvi és fogalmi értelemben tágítani igyekeztek.

A kiállítás átfogó képet kíván adni Király Tamás több mint három évtizedes pályafutásáról, mely az 1980-as évek elején indult Budapesten, ahol a művész rövid idő leforgása alatt vált az underground színtér emblematikus figurájává. Nemcsak utcai „divatbemutatóival”, performatív sétáival, hanem azzal a butikkal is, ahol hordható ruhákat árult az érdeklődők számára.

A 2011 óta kétévenként, azaz immár ötödik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom Díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét idén június 15-én, vagyis a nemzetközi Bloomsday ünnepének előestéjén hirdeti ki a zsűri a Ludwig Múzeumban, ahol a Westkunst-Ostkunst című gyűjteményes kiállítás terében mutatkoznak be a díj döntősei.

Kortárs magyar képzőművészeti videók a Ludwig Múzeum gyűjteményéből a múzeum és Római Magyar Akadémia szervezésében a római Museo d’arte contemporanea-ban. 

Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása a Velencei Biennále Magyar Pavilonjában. 

A kiállítás címe arra a 23 darab fantáziakamerára utal, melyeket Waliczky 2016 óta tervez. A digitális technikával tervezett, de analóg elven működő optikai szerkezetei más-más vizuális nyelven szimulálják és képezik le a világot. A 23 mechanikus fantáziakamerája – melyek akár létezhetnének is – a kiterjesztett valóság futurisztikusan analóg megjelenítésének mesterpéldái.

A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját. A kerek születésnap remek apropót kínál az együttműködésre a Budapest Parkkal. Először egy olyan művet mutatunk be a Park területén elhelyezett Ludwig Open Space-ben, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a látássérültek gyakran gyorsabban érzékelik a világot, mint a látók. Benczúr Emese műve megfejtéséhez a legideálisabb helyzet az, ha látássérültek és látók segítik egymást az elrejtett szó megfejtésében.

A SIGNAL című kiállítás a kortárs szlovák képzőművészet egyik legmarkánsabb irányzatát mutatja be az utóbbi ötven év legjelentősebb szlovák alkotóinak munkásságán keresztül. A kiállítás súlypontját a hatvanas-hetvenes évek nem hivatalos szcénájának konceptuális művészeti pozíció képezik, szoros összefüggésben a 90-es évek posztkonceptuális törekvéseivel valamint a legújabb tendenciák képviselőivel.

A Ludwig Múzeum kiállítása a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik. A kiállítás tematikus fókuszcsoportokban (pl. színelmélet, ezotéria, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet stb.) mutatja be a Bauhaus tevékenységét, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveznek eszme- és hatástörténeti ívet.

A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli budapesti megalapításának 30. évfordulóját. A kerek születésnap alkalmából egy kiállítás- és programsorozatra kerül sor, ami rendhagyó módon foglalkozik a múzeum történetével, jelenével és jövőjével.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az aczéli kultúrpolitika nyomása miatt csak néhány napig látható csoportos tárlatok mégis alapjaiban változtatták meg a magyar művészettörténetet és mindazt, amit a kortárs képzőművészetről gondolunk.

Salla Tykkä a ’90-es évek közepén kezdte pályafutását. Kisfilmjeivel nemcsak nemzetközi kiállításokon, hanem filmfesztiválok versenyprogramjában is találkozhatott a közönség. A Ludwig Múzeum kiállításán is szereplő Giant (Óriás) című alkotásával 2014-ben elnyerte a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál Canon Tiger díját.

A magyar és az észt nyelv egyaránt finnugor eredetű, ám az elmúlt évezredekben egymástól messzire szakadt két népcsoport egymástól különböző történelmi utat járt be. Vajon az északi, balti hagyomány, valamint a közép-kelet-európai történelem és a közös poszt-szocialista tapasztalat hol találkozik a 21. századi jelenben? Milyen témák, problémák, motívumok bukkannak fel a két ország művészetében, amelyek egymással párhuzamba állíthatók?