A kiállítás a Ludwig Múzeum és a Collegium Hungaricum Berlin együttműködésében jön létre. A Képdialektika kiállítás a művészi identitásokat és pozíciókat veszi górcső alá Ma-gyarországon az 1970-es évektől az ezredfordulóig terjedő időszakban, a szocializmus végének művészeti szcénáját, valamint a vasfüggöny lebontásának hatásait kutatva.
Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.
BOTH WAYS kortárs művészeti kiállítás a Triesztben megrendezésre kerülő EuroScience Open Forum (ESOF2020) alkalmából megvalósuló Science in the City fesztivál részeként jött létre. A magyar részvétel egy videóválogatás, ami rövid áttekintést nyújt a tudományok és a művészet kapcsolatának, kölcsönhatásainak folyamatáról és különféle aspektusairól a kortárs magyar művészetben.
A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A másik fő célkitűzésünk, hogy szélesebb platformot biztosítsunk a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti pozíciók számára.
A #Bartók 2.0 kiállítás eredetileg a Magyar Intézet és a szófiai Pancho Vladigerov Zeneakadémia által közösen szervezett, jubileumi kiadását ünneplő Nemzetközi Liszt-Bartók Zongoraverseny alkalmából jött létre, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményi munkáin alapuló, 2016-ban rendezett #Bartók-kiállítás anyagából összeállított pop-up kiállítás.
Alban Muja új videóinstallációja a koszovói háború (1998–1999) személyes és kollektív emlékezetében végez mélyfúrásokat, azt kutatva, hogy milyen szerepe van a képeknek és a médiának a narratívák, az identitás és a történelem alakításában, különösen vészterhes időkben
A Ludwig Múzeum folytatja a gyakorlatát, és a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar kiállítását a budapesti közönség számára is bemutatja. 2019-ben a nemzeti pavilonban Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása volt látható
Hogyan befolyásolná az anyagát és helyét vesztett hatalmi struktúrák dinamikáját, és milyen gazdasági és politikai hatása lenne annak, ha a hálózat lekapcsolna? És mit mondhatunk vagy tehetünk ilyen esetben? Hogyan lakjuk – vagy nem lakjuk – be azt a dimenziót, amely lényegében egy kölcsönvett tér és idő, egy olyan tér-idő, amelyet ezentúl meg kell osztanunk a digitális és a fizikai valóság között?
Az Esterházy Művészeti Díjra 2009-ben, indulásakor az európai diskurzusban elfogadott képzőművészeti területek közül a szigorú értelemben vett festészettel lehetett indulni. Időközben az eredeti médium mellett a tágabb értelemben vett festészet és a vele határos technikák is megjelenhetnek a pályaművek között, idén pedig először lehetett kimondottan helyspecifikus installációs tervekkel is pályázni. A Short List 2019 – Esterházy Art Award Magyarország című kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a legfrissebb értelmezéseket.
A Mintázat és dekoráció mozgalom az 1970-es években alakult ki az Egyesült Államokban olyan művészek kezdeményezésére, mint Joyce Kozloff, Valerie Jaudon, Robert Kushner vagy Miriam Schapiro. A mozgalom követői radikálisan megkülönböztették magukat az uralkodó művészeti irányzatoktól, például a minimalista vagy a konceptuális művészettől. Nemcsak a hagyományos művészeti fogalmakat kérdőjelezték meg, hanem tágabb politikai, társadalmi kérdésekkel is foglalkoztak, úgy mint a feminista mozgalom törekvései vagy a bennszülött indián közösségek helyzete.
2019 októberében Az áthágás technikái címmel a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményének magyar neoavantgárd anyaga mutatkozik be Rómában, a Palazzo delle Esposizioni-ban. A 1960-as, 70-es évekre fókuszáló kiállítás azokat a művészi pozíciókat vonultatja fel, amelyek nem pusztán a hagyományos esztétikai keretek kitágítását tűzték ki célul, hanem tartalmuk, médiumuk vagy megvalósulásuk körülményei révén a kor hivatalos felfogásával is szembehelyezkedtek.
Munkálkodásuk folyamán a Bosch+Bosch csoport tagjai szerteágazó képzőművészeti – és részben szépirodalmi – tevékenységet fejtettek ki, olyan művészeti és műfaji határterületeken mozogtak, melyeket nyelvi és fogalmi értelemben tágítani igyekeztek.
A kiállítás átfogó képet kíván adni Király Tamás több mint három évtizedes pályafutásáról, mely az 1980-as évek elején indult Budapesten, ahol a művész rövid idő leforgása alatt vált az underground színtér emblematikus figurájává. Nemcsak utcai „divatbemutatóival”, performatív sétáival, hanem azzal a butikkal is, ahol hordható ruhákat árult az érdeklődők számára.
A 2011 óta kétévenként, azaz immár ötödik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom Díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét idén június 15-én, vagyis a nemzetközi Bloomsday ünnepének előestéjén hirdeti ki a zsűri a Ludwig Múzeumban, ahol a Westkunst-Ostkunst című gyűjteményes kiállítás terében mutatkoznak be a díj döntősei.
Kortárs magyar képzőművészeti videók a Ludwig Múzeum gyűjteményéből a múzeum és Római Magyar Akadémia szervezésében a római Museo d’arte contemporanea-ban.
Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása a Velencei Biennále Magyar Pavilonjában.
A kiállítás címe arra a 23 darab fantáziakamerára utal, melyeket Waliczky 2016 óta tervez. A digitális technikával tervezett, de analóg elven működő optikai szerkezetei más-más vizuális nyelven szimulálják és képezik le a világot. A 23 mechanikus fantáziakamerája – melyek akár létezhetnének is – a kiterjesztett valóság futurisztikusan analóg megjelenítésének mesterpéldái.
A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját. A kerek születésnap remek apropót kínál az együttműködésre a Budapest Parkkal. Először egy olyan művet mutatunk be a Park területén elhelyezett Ludwig Open Space-ben, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a látássérültek gyakran gyorsabban érzékelik a világot, mint a látók. Benczúr Emese műve megfejtéséhez a legideálisabb helyzet az, ha látássérültek és látók segítik egymást az elrejtett szó megfejtésében.
A SIGNAL című kiállítás a kortárs szlovák képzőművészet egyik legmarkánsabb irányzatát mutatja be az utóbbi ötven év legjelentősebb szlovák alkotóinak munkásságán keresztül. A kiállítás súlypontját a hatvanas-hetvenes évek nem hivatalos szcénájának konceptuális művészeti pozíció képezik, szoros összefüggésben a 90-es évek posztkonceptuális törekvéseivel valamint a legújabb tendenciák képviselőivel.
A Ludwig Múzeum kiállítása a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik. A kiállítás tematikus fókuszcsoportokban (pl. színelmélet, ezotéria, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet stb.) mutatja be a Bauhaus tevékenységét, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveznek eszme- és hatástörténeti ívet.
A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli budapesti megalapításának 30. évfordulóját. A kerek születésnap alkalmából egy kiállítás- és programsorozatra kerül sor, ami rendhagyó módon foglalkozik a múzeum történetével, jelenével és jövőjével.
Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az aczéli kultúrpolitika nyomása miatt csak néhány napig látható csoportos tárlatok mégis alapjaiban változtatták meg a magyar művészettörténetet és mindazt, amit a kortárs képzőművészetről gondolunk.
Salla Tykkä a ’90-es évek közepén kezdte pályafutását. Kisfilmjeivel nemcsak nemzetközi kiállításokon, hanem filmfesztiválok versenyprogramjában is találkozhatott a közönség. A Ludwig Múzeum kiállításán is szereplő Giant (Óriás) című alkotásával 2014-ben elnyerte a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál Canon Tiger díját.
A magyar és az észt nyelv egyaránt finnugor eredetű, ám az elmúlt évezredekben egymástól messzire szakadt két népcsoport egymástól különböző történelmi utat járt be. Vajon az északi, balti hagyomány, valamint a közép-kelet-európai történelem és a közös poszt-szocialista tapasztalat hol találkozik a 21. századi jelenben? Milyen témák, problémák, motívumok bukkannak fel a két ország művészetében, amelyek egymással párhuzamba állíthatók?
A kiállítás Sam Havadtoy New York-i éveivel foglalkozik, az 1970-es - 1980-as években a város meghatározó művészeivel kialakított munkakapcsolatai nagy hatással voltak formálódó művészetére. Ezekben az együttműködésekben egyre nagyobb teret kapott alkotói látásmódja, amely későbbi önálló művészeti karrierjének alapja lett.
„A megtévesztés kreatív indulatokat hív elő.”
Vajon mitől válik egy tárgy, különösen egy használati tárgy szoborrá? Miként lesz egy hatalmas kartondobozból felöltő, és mi a szerepe a szoborrá válás folyamatában magának a nézőnek? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Erwin Wurm, a világhírű osztrák képzőművész, aki majd negyedszázada feszegeti a szobrászat műfaji kereteit.