A budapesti Ludwig Múzeum kiemelt feladatának tekinti a közép- és kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs művészeti színtereinek nyomon követését, új tendenciáinak feltérképezését.
"Mindig az intimitás egy magasabb szintjét keressük képeinkben."
Magyarországon a hatvanas évek második felében léptek fel azok a fiatal művészek, akik a központi ideológiától, az állami művészetpolitikától függetlenedve, az aktuális nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódva, a művészi szabadság és korszerűség jegyében hozták létre műveiket.
Az első alkalommal megrendezésre kerülő régiós összművészeti Dunapest Fesztivál a Duna mentén fekvő városok sokszínű kulturális életét, a város és a folyó kapcsolatát helyezi a fókuszába.
A Szenvedély. Rajongás és művészet kiállítással párhuzamosan a múzeum I. emeleti termeiben a magyarországi könnyűzene és képzőművészet kölcsönhatásainak közelmúltjából kerülnek bemutatásra ikonikus munkák, jellegzetes pozíciók, fontos helyszínek és meghatározó színterek.
A berlini Künstlerhaus Bethanienből érkező kiállítás az internet és a közösségi média elterjedése előtti időszak, a 60-as, 80-as évek zenei rajongói magatartását járja körül, különös tekintettel a rockzenére.
A magyar grafikatörténet különleges helyszíne az 1971-ben alapított Makói Művésztelep, melynek fő profilja a sokszorosított grafika, illetve a fotóalapú szita- és ofszetnyomás volt.
Érmezei Zoltán most lenne 60 éves. Munkássága kevéssé ismert, a 80-as évek alternatív művésznemzedékének kiemelkedő alakja. A fiatalon elhunyt művészt kezdettől foglalkoztatta a halál gondolata; életművét a filozófia és a hit hatotta át.
„Amikor hálót borítunk a világra, térben és időben mérföldköveket állítunk, az nem a világ, hanem a mi ügyünk. Valószínű, hogy ez a szubjektív lét is bír némi meghatározó erővel a világ irányába. Viszonyunk állandó adás és kapás, melyben mindketten változunk.
A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme az az anyag, amely a pop art korszakát mutatja be.
A szentpétervári új akadémizmus a kilencvenes évek elején kapott szárnyra a nonkonformista orosz filozófus, képzőművész és teoretikus, Timur Novikov szellemi irányítása alatt.
A budapesti Ludwig Múzeumot alapító Peter és Irene Ludwig egyik legfontosabb törekvése az volt, hogy kulturális tevékenységükkel közvetítő szerepet töltsenek be az egykori Kelet és Nyugat között.
Válogatás a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum videó gyűjteményéből
Kiállítás a belgrádi Collegium Hungaricumban
Hozd létre a bolygó vizuális nyelvét!
Csatlakozz egy globális művészeti akcióhoz!
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2015 tavaszán átfogó, egyben hiánypótló kiállítást szervez a magyar származású, Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos fotóművészeti munkásságából. A 2015.
A /////////fur//// név mögött két médiaművész-médiakritikus, két számítógépes berendezés- és játéktervező, Volker Morawe és Tilman Reiff áll.
A Spielraum - The Nation Loves It videóinstalláció és projekt Jasmina Cibic legújabb munkája, a szlovén művész korábbi munkássága során felvetett konceptuális és formai kérdések egyfajta szintézise.
Ciprian Mureșan Kelet-Európa rendszerváltás utáni művészgenerációjához tartozik. Posztkonceptuális gondolkodását szülőhazájának, Romániának történelme és politikája hatja át.
LUDWIG 25
A kortárs gyűjtemény
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum új állandó kiállítása
Az időben a nyolcvanas évektől egészen napjainkig ívelő időszakot átfogó, térben pedig döntően Kelet-Közép-Európára fókuszáló kiállítás a címében megfogalmazott forradalmi gondolatot a kortárs képzőművészet egyes markáns pozícióin keresztül igyekszik feldolgozni.
Tolvaly a magyar képzőművészeti élet titokzatos alakja. Csendes személyisége ellenére az 1970-es évek óta 2008-ban bekövetkezett haláláig nagy hatást gyakorolt pályatársaira művészként, szervezőként, tanárként egyaránt.
A Holokausztra vonatkozó, illetve a Holokauszttal kapcsolatos diszkurzus kezdete – részben magának az eseménynek a „történelmesítése” – 1945 áprilisára tehető, amikor a második világháború még hivatalosan véget sem ért.
Guglielmo Achille Cavellini / GAC (1914−1990) olasz műgyűjtő és művész művészi fejlődése az 1970-es évek elejére egy „mozgalom”, az „öntörténetiesítés” kitalálásához vezetett.
