Az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik.
A közelmúltban készült képeken feltáruló éjszakai tájhoz a nappali fénynél megszokott élményhez hasonlóan próbál meg alkalmazkodni gondolkodásunk, érzékeljük a furcsa árnyakat, a holdfény sajátosságait, a napfénytől eltérő színspektrumot, a finoman elmosódó részleteket.
A kiállítás célja, hogy támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum ad teret 2017-ben az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Esterházy Művészeti Díj keretében létrejövő kiállításnak.
Ludwig Múzeumban a hazai közönség számára is megtekinthető az idei Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában bemutatott kiállítás.
A képzőművészet gazdasági kontextusban való megjelenése és értelmezése a kortárs kultúra és politika fénytörésében számtalan lehetséges kérdést vet fel.
A professzionalizmus, az intézményesség és a műtárgy dicsőítésének elutasításával a művészet efemer és illékony jellegét előtérbe helyező Fluxus most a Maria and Walter Schnepel Collection közvetítésével belép a budapesti LUDWIG MÚZEUM terébe – ami akár a Fluxus legjobb vicce is lehetne.
Az új állandó kiállítás arra tesz kísérletet, hogy a súlypontokat ne csak stílus szerinti vagy kronológiai rendezésben mutassa be, hanem a keleti és nyugati művészet művészeti-kulturális párhuzamait.
A művészcsoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi tiltások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat; majd a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel.
Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”.
Kritikus művészek Magyarországon a hatvanas évektől napjainkig
A kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: FICZEK Ferenc (1947-1987), HALÁSZ Károly (1946-2016), KISMÁNYOKY Károly (1943), PINCZEH
Átfogó válogatás elsősorban a volt jugoszláv államok, illetve egyes környező országok hidegháborús időszakának avantgárd művészeti tevékenységéből.
A kiállítás a médiaművészet magyarországi kezdeteitől napjainkig tartó időszakot, a folyamatosan megújuló technológiákat alkalmazó művészek munkásságát mutatja be a Ludwig-gyűjteményben található műalkotásokon keresztül, melyek egyúttal átfogó képet nyújtanak a médiaművészet főbb irányzatairól, u
A kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A tárlat centrumába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze.
Az amerikai képzőművész Susan Swartz legfőbb témája a természet és a festészet spiritualitásán való elmélkedés. Festményei meditatív hangulatának megértése egy másfajta látásmódot kíván, mivel munkája nem fogalmaz meg egyértelmű témákat és nem is emeli el az absztrakciót a téma szintjére.
A Bartók-emlékév alkalmából rendezett nemzetközi kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez.
A kiállítás a Wrocław Kortárs Múzeum (Muzeum Współczesne Wrocław) szervezésében valósul meg, az Európa Kulturális Fővárosa Wrocław 2016 programsorozat részeként.
Lengyelország és a lengyel társadalom identitásválsága huszonhét évvel a vasfüggöny leomlása után sem ért véget. Csaknem ötven év után, 1989-ben vált először lehetővé, hogy az országról nyilvánosan, cenzúra nélkül lehessen beszélni, vitázni.
A budapesti Ludwig Múzeum kiemelt feladatának tekinti a közép- és kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs művészeti színtereinek nyomon követését, új tendenciáinak feltérképezését.
"Mindig az intimitás egy magasabb szintjét keressük képeinkben."
Magyarországon a hatvanas évek második felében léptek fel azok a fiatal művészek, akik a központi ideológiától, az állami művészetpolitikától függetlenedve, az aktuális nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódva, a művészi szabadság és korszerűség jegyében hozták létre műveiket.
Az első alkalommal megrendezésre kerülő régiós összművészeti Dunapest Fesztivál a Duna mentén fekvő városok sokszínű kulturális életét, a város és a folyó kapcsolatát helyezi a fókuszába.
