Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron, 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. Azon ritka magyar származású művészek egyike, akit az Egyesült Államokban számon tartanak, és akinek munkássága az európai és amerikai absztrakció hagyományait sajátos módon ötvözi.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Átmenet és átmenet című kiállítása három olyan művész illetve művészcsoport munkásságát mutatja be, akiknek központi témája a poszt-szocialista illetve -kommunista társadalmakban a rendszerváltást követően zajló drámai eseményekre való reflektálás
Fabrizio Plessi az egyik legnépszerűbb kortárs olasz művész, akinek a nevét nagyméretű videóinstallációi tették ismertté szerte a világon. Műveiben magától értetődő természetességgel ötvözi a mai technológiát, a mozgó képet, a hangot a legegyszerűbb anyagokkal: a fával vagy a kővel.
LUDWIG NEXT címmel új sorozatot indít a Ludwig Múzeum
Az Allen Ginsberg munkássága és személyisége köré épített virtuális, multimédiás kiállítás (kurátor: Jean-Jacques Lebel) betekintést nyújt a beat-nemzedék legendás történetébe, amely az 1940-es években vette kezdetét New Yorkban és San Franciscóban, és amely aztán különféle formában futótűzként t
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj a kortárs magyar képzőművészek nemzetközi megjelenését támogatja.
Az Amszterdamban élő és dolgozó Ősz Gábor egyéni kiállítása a Ludwig Múzeum olyan hazai, illetve magyar származású alkotókat bemutató sorozatába illeszkedik, akiknek munkássága kevéssé ismert Magyarországon.
Pieter Hugo (sz. Johannesburg, 1976.) pályafutása - életkorából adódóan - nem tekinthető hosszúnak, de fotóművészeti munkássága már olyan gazdag és változatos, hogy joggal beszélhetünk egyenletes életműről. 2003 óta kizárólag a Szaharától délre fekvő területeken fényképez.
A bemutatott művek némelyike nyíltan szexuális tartalmú, javasoljuk, hogy fiatalkorúak a kiállítást felnőtt kíséretével látogassák.
A LENTOS Kunstmuseum Linz kiállítása a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum együttműködésében
Kapunyitás: február 28. 18.30h
John Cage (1912-1992), az avantgárd zene egyik legnagyobb alakja, sokoldalú művész volt: performanszai, előadásai, írásai és képzőművészeti alkotásai is jelentősek. Pályája során a világ minden táján tartott koncerteket és előadásokat.
„MINDENKIBEN VAN VALAMI, AMI ÉRINTHETETLEN. EZ FÜGGETLEN ORSZÁGOKTÓL, RENDSZEREKTŐL, MÉG AZ EMBERTŐL IS. AZ ÉLETBŐL FAKAD. AZ EMBERI ÉLET EGYSZERI ÉS MEGISMÉTELHETETLEN MEGNYILVÁNULÁSÁBÓL. EZ AZ, AMIT CSAK ÖNMAGUNKON ÉRTHETÜNK MEG. CSAK EGYSZER ÉS ÖRÖKRE.
Lakner Antal a kilencvenes években indult művészgeneráció nemzetközileg is elismert alkotói közé tartozik.
A kortárs fotográfia világhírű alakja, Robert Mapplethorpe (1946-1989) otthonosan mozgott a konvenciók és a lázadás, a klasszicizmus és a nonkomform kultúrák által meghatározott területen, ahol minden kép a megharcolt identitások dokumentuma, egyszersmind társadalmi és művészeti viták kezdeményezője és lenyomata.
Nyitva tartás: 2012. április 20 - 2012. augusztus 5., 11.00-18.00
Megyik János (1938, Szolnok) művészete a festészet–szobrászat–építészet határterületén definiálható. Munkásságának középpontjában a táblakép struktúrájának modellezése áll. Kísérletezései során olyan térbeliséget vet fel, ami az építészetnek és a szobrászatnak is a sajátja.
Rita Ackermann közel húsz éve hagyta el Budapestet és költözött New Yorkba, ahol azóta él és dolgozik.
Tihanyi Dominika a tájépítészekből és építészekből álló Újirány csoport egyik alapító tagja, aki az utóbbi évek projektjei során a public art városrehabilitációban betöltött szerepét vizsgálta a részvételi művészet eszközeivel.
A magyar származású Yona Friedman a huszadik század második felében kibontakozó városépítészeti gondolkodás egyik kiemelkedő és rendkívül sokoldalú alakja.
A hatvanas-hetvenes évek fotórealista festészete Kelet-Európában éppúgy jelen volt, mint Amerikában vagy Európa nyugati részén, jóllehet a realista ábrázolás egészen más hagyományokkal, hatalmi elvárásokkal találkozott és másfajta hétköznapokat élt.
A látványos, új múzeumépületek, a látogatók megnövekedett száma világszerte jelzi, hogy a múzeumok funkciói az utóbbi évtizedekben átalakultak. A megújult múzeumok nemcsak felbecsülhetetlen értékek őrzői, hanem tömegeket is akarnak oktatni és szórakoztatni.
