A kiállítás a világ egyik legjelentősebb modern és kortárs művészeti gyűjteményéből mutat be válogatást az elmúlt ötven év legfontosabb művészeti irányzatainak áttekintésével és képzőművészeinek bemutatásával.
A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat.
Az 1936-ban Budapesten született és harminc éve Németországban élõ Lakner László nevét sokáig a pop art megjelenésével azonosították a magyar mûvészetben. Mint az un.
A Surfacing részben egy korábbi projektem tapasztalatain alapul, amelyben a galériát a „fehér kocka” (kiállítótér) és a „fekete doboz” (mozi) találkozásaként definiáltam.
Banga tekercsek
Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos
írásaival
Több mint három évtizede, hogy Halász Péter, a budapesti Egyetemi Színpad tagja fél tucat társával kivált a rangos társulatból, és egy olyan színházi kísérletet indítottak el, amely néhány viharos év után a világ kortárs avantgárd színházainak legjelentősebbjei közé emelte őket.
2004-ban a Múzeum kis.termében folytatódik az a rezidencia-program, mely a tavalyi évben indult el és melynek központi témája idén a tér, illetve a tér fogalmának lehetséges értelmezései.
A Ludwig Múzeum újabb kamarakiállítása a kis.terem megszokott terét egy interaktív bemutató segítségével alakítja át. A tér transzponálását a benne elhelyezett projektorok végzik, előre megtervezett, 3D-effektusokat alkalmazó képek és a fény segítségével.
Jean Dubuffet 40 éven át, 1985-ben bekövetkezett haláláig szenvedélyesen készítette sokszorosított műveit, azok életművének elválaszthatatlan, fontos részeivé váltak. Állandóan kísérletezett a különböző technikákkal, azok között is elsőként a litográfiával.
Wolfgang Volz nagyformátumú színes fényképei éppoly lenyűgözően, mint amilyen megrázóan mutatják be, miként bánik az ember a tájjal – a Föld sérülékeny bőrével.
Sebastião Salgado, a világhírű brazil származású fotóművész 1993-ban kezdte el az Exodus című projektet, melynek célja, hogy a száműzöttek, a menekültek és az önkéntes vándorlók megpróbáltatásain keresztül mutassa be a 20. század végének történelmét.
2004-ben a Múzeum kis.termében folytatódik az a rezidencia-program, mely a tavalyi évben indult el és melynek központi témája idén a tér, illetve a tér fogalmának lehetséges értelmezései.
A Múzeum ezzel a kiállítással ünnepli a művész 65. születésnapját és a Corvina Kiadónál megjelent monográfiát.
„Egy hangyának az ég a fűszál hegyénél kezdődik. Vajon látja-e felhőket? Nekem az ég itt a budai Vár fölött kezdődik, csak kinyújtom a kezem, és jól belekavarok a felhőkbe. Aztán elhessegetem őket, hogy tiszta kék legyen fölöttem minden.
Közel félszázados munkásság után már lehet analitikus módszerekkel közeledni egy életműhöz. Lehet vizsgálni anyagait és műfajait, célkitűzéseit és megvalósult elképzeléseit, viszonyát a valósághoz, a látványhoz, a térhez, a mozgáshoz, a színhez, a fényhez és a sötétséghez.
A grúz származású, Németországban élő Gia Edzgveradze műveit először 1999-ban láthatta a budapesti közönség a Ludwig Múzeumban, „Ultramodern nihilizmus” címmel.
A nyolcadik alkalommal megszervezett STRABAG Festészeti Pályázat továbbra is a kortárs magyar festészet tehetséges fiatal képviselőinek magas színvonalú fóruma maradt.
Bálványos Levente fiatal, de már nem pályakezdő művész. A budapesti Képzőművészeti Egyetemen folytatott tanulmányait 1999-ben fejezte be. Mestere Jovánovics György volt. Művészetére a klasszikus avantgárd és a konstruktivizmus van hatással.
A „Kokoro no Arika – Ahol a lélek lakozik” című, nagyszabású kortárs japán kiállítás tíz év után először ad áttekintő képet a japán társadalom és művészet jelenlegi állapotáról.
Szépfalvi Ágnes utolsó magyarországi önálló gyűjteményes kiállítása 1998-ban a székesfehérvári István Király Múzeumban volt. A mostani kiállítás az azóta eltelt öt év anyagából mutat be egy válogatást, mely egy kb. huszonöt festményből álló együttes.
Németh Hajnal 2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán, de már ezt megelőzően is számtalan hazai és nemzetközi kiállításon vett részt videókkal, fotókkal, installációkkal stb.
Kortárs művészet és közönség rendhagyó találkozásának lehetünk tanúi a Ludwig Múzeum e tárlatán. Az alkotók újfajta figyelemmel fordulnak a megrendelő felé, mikor arra vállalkoznak, hogy személyes vágyaikat jelenítik meg.
Az elhagyott tárgyak – kesztyűk – Major Rebecca jóvoltából „talált tárgyak” lettek, melyek a kiállítás folyamán, a látogatók különböző egyedi, az egyes fényképekhez fűzött kommentárjaival kiegészülve hermeneutikai csomagokká állnak majd össze.
