Korábbi kiállítások
Felix Droese: Papírkivágások 2001. december 18. – 2002. január 20.
1950 született Singenben (Németország)
1970–1976 Kunstakademie Düsseldorf (mesterei: Peter Brünning, Joseph Beuys)
1972 az imperializmus és a vietnámi háborúellenes liga tagjaként 3 éves felfüggesztéssel 7 hónapra ítélik el. Agitációs művészetének – papírmunkáinak – kezdete
František Kupka és Otto Gutfreund a Jan és Meda Mladek-gyűjteményben 2001. december 14. – 2002. február 24.
Jan és Meda Mladek, cseh származású, Washingtonba emigrált házaspár kitűnő műgyűjteményének darabjaival már másodszor találkozhat a közönség a Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum kiállítótermeiben.
Drozdik Orshi retrospektív 2001. december 12. – 2002. március 3.
Drozdik Orshi egyike a meglehetősen kevés számú nemzetközi hírnévvel rendelkező kortárs művészeinknek. Pályája Budapesten indul, s gyors sikerrel kecsegtet, de ő a nemzetközi megmérettetést vállalva 1978-ban Amszterdamba, majd 1980-ban New Yorkba költözik.
A-R csoport 2001. november 15. – 2002. január 6.
„Az A-R csoport (neve a francia Avance – Retard-ból származik: az órák hátlapján a sietés-késés beállítását jelzik így) lényegében 1989-ben alakult, és 1945-1950 között született képzőművészek hívták életre.
Katja Pratschke-Hámos Gusztáv: Elcserélt testek / Fremdkörper 2001. november 6. – december 9.
A berlini művészek installációját alapvetően Thomas Mann „Elcserélt fejek” (eredeti cím: „Die vertauschten Köpfe”) című novellája motiválja.
Az installáció két szimultán vetített videóból, hat fotótablóból és agysebészeti eszközök bemutatásából áll.
Digitális testek - Virtuális látványosságok 2001. október 25. – november 25.
A Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum a C3 Kulturális Központtal és a torontói Interaccess-szel együttműködve az Őszi Fesztivál keretében mutatja be a Digitális testek – Virtuális látványosságok című kiállítást.
Tadeusz Kantor: Lehetetlen 2001. október 19. – december 2.
Ha úgy definiáljuk Tadeusz Kantort, mint a huszadik század második felének legnagyobb lengyel művészét, nem mondunk sokat. Jelentősége Joseph Beuyséhoz, vagy Andy Warholéhoz hasonlítható.
Szikora Tamás objektjei 2001. szeptember 25. – október 28.
Szikora Tamás 1993-ban négy egyéni kiállítás keretében mutatta be (Institute Hongrois, Párizs; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Institute Français, Budapest; Dovin Galéria, Budapest) akkor tizenhét éves, rendkívül következetes festői pályafutásának eredményét: az eredetileg az ócskapia
Széchy Beáta: Floppy flóra 2001. július 26. – szeptember 16.
Az élet törékeny, érzékeny egyensúlyi viszony. Ezen a kiállításon a technika és természet viszonyát szeretném kifejezni. Szeretek kertészkedni. Mindig közel álltam a természethez, állandóan figyeltem, az ellentétes erőket és igyekeztem az egyensúlyt megtalálni. Kezdtem párhuzamokat vonni.
Hersko Judit: Üvegtestű férfiak 2001. június 21. – július 22.
Az Üvegtestű férfiak az utolsó darabja egy csendéletsorozatnak, melyet 1994-ben kezdtem el készíteni. Ez a sorozat a csendéletet a test és a szellem, a természet és a kultúra szétválásának metaforájaként használja fel.
Köves Éva: Csendélet 2001. június 15. – augusztus 26.
Köves Éva a fiatal generáció egyik legtehetségesebb és legaktívabb tagja, aki egyedi, a festészet és a fotó bonyolult, illuzionista kombinációjára épülő műveivel mind itthon, mind külföldön számos alkalommal mutatkozott be sikerrel (pl. Velencei Biennále, 1997).
Bori Bálint: Kabócák 2001. május 8. – június 10.
Fénnyel jön a zene, ami olyan, mint a környezet inspirációja, ill., mint a hallgató ambíciója.
Egy, vagy több világok sokasága tárul elénk Abonytól Milánóig, a Duna partjától a Titicaca- tóig. Kizárod magad vagy belépsz, Te döntöd el.
Michaelangelo Pistoletto: A tükör kapuja 2001. május 4. – június 1.
A La Porta dello Specchio (A Tükör Ajtaja) című kiállítás Michelangelo Pistoletto eddigi, több mint harmincöt éves pályáját igyekszik bemutatni. Az összeállítás eredetileg a szarajevói Ars Aevi alapítvány számára készült, ott állították ki tavaly decemberben.
Ősz Gábor: Folyékony horizont (camera obscura fotók) 2001. április 3. – május 6.
„A kép saját terének időbeli vetülete nem más, mint a mágia világa, egy olyan világ, ahol minden ismétlődik, és amiben minden egy jelentőségteljes kontextusban vesz részt.
Sophie Calle igaz történetei 2001. március 22. – június 4.
Sophie Calle, kinek művei először láthatók Magyarországon, a kortárs francia képzőművészet egyik legeredetibb, legérdekesebb személyisége. A most 48 éves művésznő konceptuális indíttatású műveiben a hétköznapokat valóságos detektívregénnyé alakítja.
Francois Marie Banier: Fotográfiák és festmények 2001. február 15. – március 18.
“Én a halál peremén festek. Mint akit valami más hajt. Egy nyomás, egy szorítás. Sürgetését sem kezelni, sem ellenőrizni nem tudom. Amint az ötlet, a reflexió megjelenik, a kép be van fejezve.”- mondja a művész saját alkotói folyamatáról.
Milena Dopitová: Installációk 2001. február 8. – március 11.
Milena Dopitová 1963-ban született Štemberkben (Cseh Köztársaság).
Sandro Chia "Passio" (Válogatás a legújabb művekből) 2000. december 19. – 2001. február 11.
Ezt a nehezen meghatározható átmeneti évet záró egyik legérdekesebb kiállítás kétség kívül Sandro Chia kiállítása lesz a budapesti Ludwig Múzeumban.
Brassaï retrospektív 2000. december 7. – 2001. január 21.
Úgy ment el Párizsba, hogy nem is tudott fényképezni. A már ott élő Tihanyi, Kertész istápolta, vezette be a művészkörökbe.
Szépfalvi Ágnes - Nemes Csaba: A fény háza 2000. szeptember 21. – október 29.
A fény háza – The House of light – egy személyes történet, amely egy sajátos műfajban jelenik meg a kis teremben, a Ludwig Múzeum fiatalos projekteknek helyet adó, kiállításműhelyében.