Korábbi kiállítások

A STRABAG idén nyolcadik alkalommal hirdette meg pályázatát Festészeti Díjára, melyre 62 művész jelentkezett kiemelkedően magas színvonalú alkotásokkal.

Szeptemberben rövid három hétre Közép- és Kelet-Európa ma is aktív avantgárd művészeti életének bemutatóterévé változik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum.

„Én érdekeltem saját magamat, attól a perctől kezdve, hogy világossá vált, ez az egyetlen út ahhoz, hogy az ember valaha bármit is megismerhessen.” (Hajas Tibor) Hajas Tibornak, a magyar neoavantgárd művészet egyik legkiemelkedőbb és legszélsőségesebb alakjának életművét mutatja be a nyár folyamá

A hollandiai Bifrons Alapítvány szervezésében, a kölni Ludwig Múzeum, mint társszervező részvételével létrejött Loud&Clear TOO című nemzetközi projektben öt, képzőművészekből, zeneszerzőkből és reklámgrafikusokból álló trió közösen hozott létre DVD-műveket.

A kiállítás címét Richter 1998-ban készített offset munkájáról kapta, mely voltaképp egy grafikon. Ezen Richter az európai kultúrát szerinte leginkább meghatározó muvészeket tüntette fel (köztük a magyar Bartók Bélát), 1300-tól a mu keletkezéséig.

A kiállítás a világ egyik legjelentősebb modern és kortárs művészeti gyűjteményéből mutat be válogatást az elmúlt ötven év legfontosabb művészeti irányzatainak áttekintésével és képzőművészeinek bemutatásával.

A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat.

Az 1936-ban Budapesten született és harminc éve Németországban élõ Lakner László nevét sokáig a pop art megjelenésével azonosították a magyar mûvészetben. Mint az un.

RÉSZTVEVŐK:

A Surfacing részben egy korábbi projektem tapasztalatain alapul, amelyben a galériát a „fehér kocka” (kiállítótér) és a „fekete doboz” (mozi) találkozásaként definiáltam.

Banga tekercsek
Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos
írásaival

Több mint három évtizede, hogy Halász Péter, a budapesti Egyetemi Színpad tagja fél tucat társával kivált a rangos társulatból, és egy olyan színházi kísérletet indítottak el, amely néhány viharos év után a világ kortárs avantgárd színházainak legjelentősebbjei közé emelte őket.

2004-ban a Múzeum kis.termében folytatódik az a rezidencia-program, mely a tavalyi évben indult el és melynek központi témája idén a tér, illetve a tér fogalmának lehetséges értelmezései.

A Ludwig Múzeum újabb kamarakiállítása a kis.terem megszokott terét egy interaktív bemutató segítségével alakítja át. A tér transzponálását a benne elhelyezett projektorok végzik, előre megtervezett, 3D-effektusokat alkalmazó képek és a fény segítségével.

Jean Dubuffet 40 éven át, 1985-ben bekövetkezett haláláig szenvedélyesen készítette sokszorosított műveit, azok életművének elválaszthatatlan, fontos részeivé váltak. Állandóan kísérletezett a különböző technikákkal, azok között is elsőként a litográfiával.

Wolfgang Volz nagyformátumú színes fényképei éppoly lenyűgözően, mint amilyen megrázóan mutatják be, miként bánik az ember a tájjal – a Föld sérülékeny bőrével.

Sebastião Salgado, a világhírű brazil származású fotóművész 1993-ban kezdte el az Exodus című projektet, melynek célja, hogy a száműzöttek, a menekültek és az önkéntes vándorlók megpróbáltatásain keresztül mutassa be a 20. század végének történelmét.

2004-ben a Múzeum kis.termében folytatódik az a rezidencia-program, mely a tavalyi évben indult el és melynek központi témája idén a tér, illetve a tér fogalmának lehetséges értelmezései.

A Múzeum ezzel a kiállítással ünnepli a művész 65. születésnapját és a Corvina Kiadónál megjelent monográfiát.

„Egy hangyának az ég a fűszál hegyénél kezdődik. Vajon látja-e felhőket? Nekem az ég itt a budai Vár fölött kezdődik, csak kinyújtom a kezem, és jól belekavarok a felhőkbe. Aztán elhessegetem őket, hogy tiszta kék legyen fölöttem minden.

Közel félszázados munkásság után már lehet analitikus módszerekkel közeledni egy életműhöz. Lehet vizsgálni anyagait és műfajait, célkitűzéseit és megvalósult elképzeléseit, viszonyát a valósághoz, a látványhoz, a térhez, a mozgáshoz, a színhez, a fényhez és a sötétséghez.

A grúz származású, Németországban élő Gia Edzgveradze műveit először 1999-ban láthatta a budapesti közönség a Ludwig Múzeumban, „Ultramodern nihilizmus” címmel.

A nyolcadik alkalommal megszervezett STRABAG Festészeti Pályázat továbbra is a kortárs magyar festészet tehetséges fiatal képviselőinek magas színvonalú fóruma maradt.

Bálványos Levente fiatal, de már nem pályakezdő művész. A budapesti Képzőművészeti Egyetemen folytatott tanulmányait 1999-ben fejezte be. Mestere Jovánovics György volt. Művészetére a klasszikus avantgárd és a konstruktivizmus van hatással.