Korábbi kiállítások

A kiállítás a neoavantgárdot nem lezárt művészettörténeti jelenségként, hanem folyamatosan újraaktiválódó gondolkodásmódként értelmezi, amely továbbra is meghatározza a kortárs művészet konceptuális, intermediális, feminista, ökológiai és aktivista pozícióit. A generációkon átívelő művészeti párbeszédekre építő tárlat a lineáris kronológia helyett közös kérdésekre fókuszál: emlékezetre, testre, nyomhagyásra és a külső kényszerektől mentes belső szabadság lehetőségeire.

Tizenöt évvel az első tajvani kortárs művészeti kiállítás után a Ludwig Múzeum újabb áttekintést ad a szigetország kortárs művészetéről és közvetve azokról a tapasztalatokról és dilemmákról, amelyek meghatározzák Tajvan múltját, jelenét és jövőjét.

A Golden Repair – Finom illesztések egy hosszú távú kurátori vállalkozás folytatása, amely 2023-ban kezdődött a Handle with Care című kiállítással. A tárlat a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, beleértve a társadalmi, természeti, ökológiai, valamint testi és lelki folyamatokat. 

Idén ünnepli 15 éves fennállását a Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány, amely a jubileum alkalmából rendhagyó kortárs képzőművészeti kiállítást szervez a Ludwig Múzeumban. A „Világszép Kortárs Kapcsolódások” című tárlat nem csupán a művészeti alkotások bemutatója, hanem megható lenyomata annak a különleges találkozásnak, amely 24 elismert kortárs magyar alkotó és 77 Világszép, állami gondoskodásban élő vagy onnan kikerült, 2 és 25 év közötti gyerek és fiatal felnőtt között jött létre.

A 2009-ben alapított Esterházy Art Award célja a fiatal, tehetséges magyar művészek felkarolása és a nemzetközi párbeszéd támogatása. A pályázaton festészettel és festészettel határos technikákkal, valamint ezekkel a technikákkal operáló térinstallációkkal lehet indulni. Az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 45 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független, nemzetközi szakmai zsűri. A shortilistre kerülő pályamunkákból ismét a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban nyílik kiállítás.

A kiállítás címe, Handle with Care egyaránt utal a gondoskodásra szorulók kiszolgáltatottságára, a gondozó és gondozott között fennálló aszimmetrikus viszonyrendszerre, az élet törékenységére és az ökoszisztémánk sérülékenységére, a szociális háló hézagjaira és a gondoskodás mindennapi rítusaira – de legfőképp a kollektív felelősségvállalás szükségességére hívja fel a figyelmet.

A Magyar Pavilon olyan építészként végzett alkotók munkásságát mutatja be, akik az építészeti tudásukat szakmán kívül kamatoztatják és sikereket értek el. 

A kiállítás a 2025-ben 25 éves jubileumát ünneplő, az egyik legismertebb francia művészeti elismerés, a Marcel Duchamp-díj nyerteseinek és jelöltjeinek szemszögéből kíván betekintést nyújtani a kortárs francia művészeti élet közelmúltjába.

A Magyar Nemzeti Bank által életre hívott, nagyszabású kortárs gyűjteményben is fontos szerepet kaptak a milleniálok. Közülük válogat ez a kiállítás. Bár egy intézményi kollekció szükségképpen nem adhat teljes képet egy teljes nemzedékről, felvillanthat tipikus pozíciókat. Az itt látható kurátori válogatás az Y-generációs fiatalok gyűjteményben őrzött munkáival rajzolja ki a nemzedék egy lehetséges arcélét: azt a bizonyos Y-profilt.

Ezt a kiállítást a művészettel, a kortárs művészettel kapcsolatban megfogalmazott gyakran ismétlődő kérdések hívták életre. A kérdésekből kiinduló módszertani kiállítás célja a befogadás segítése, éppen ezért a művek mellé, illetve a kiállítóterekbe mediális tárgyak, játékok, feladatok is kikerülnek. A mű mellett a falon ott található a válasz, amely alap esetben egy fedő lappal van eltakarva – így hagyva módot az önálló válaszadásra. 

A GYIK múzeumpedagógiai módszertani kiállítással párhuzamosan a harmadik emeleti kiállítótér hátsó teremsorában, mintegy 400 m2-en egy válogatás látható a múzeum legismertebb műtárgyaiból, melyek a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig adnak művészettörténeti áttekintést Peter és Irene Ludwig gyűjteményéről. Láthatók többek között Pablo Picasso festményei, az amerikai és európai pop art legnevesebb képviselői, a fotó- és hiperrealizmus kiemelkedő képviselői, továbbá egy válogatás a nyolcvanas évek „új vad” festészetéből és szobrászatából.

A kétrészes kiállítás első fejezetében elsősorban a női szerepekkel, illetve nők művészeti (ön)reprezentációjával foglalkoztunk, míg a második részben bemutatjuk a nők által választott műfajokat, témákat, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött műveiken keresztül.

A 2024. évi Velencei Képzőművészeti Biennálén a Ludwig Múzeum Nemes Márton Techno Zen című kiállítását mutatta be. Az immerzív environmentként, festészeti alapokon nyugvó Gesamtkunstwerkként kivitelezett projekt jól példázza a festészet műfajának – a művész alkotói módszerére egyre jellemzőbb – kitágítását, más médiumokra való kiterjesztését. 

A kétrészes kiállítás első fejezetében elsősorban a női szerepekkel, illetve nők művészeti (ön)reprezentációjával foglalkozunk, míg a második részben bemutatjuk a nők által választott műfajokat, témákat, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött műveiken keresztül.

Nedko Szolakov humoros, helyspecifikus installációja a múzeum előcsarnokában, a ruhatár melletti sarokban kapott helyet. Szolakov egy olyan művész történetét meséli el, aki a külső elvárásokhoz alkalmazkodva úgy dönt, hogy radikálisan megváltoztatja világnézetét – ennek érdekében fejjel lefelé fordul és így próbál új perspektívát keresni. 

A Fordított tárgyak kiállítás az utóbbi 10–15 év során a kortárs képzőművészetben egyre elterjedtebbé váló hagyományos kézműves technikák jelenlétének okait és különféle jelentéseit vizsgálja. A Fordított tárgyak kiállítás számos kérdést vet fel, melyek a tárgyak akár hétköznapi, akár művészeti státuszától kezdve a művészeti intézményrendszer működéséig sok témát és szakterületet érintenek.

A kiállítás célja, hogy felvillantsa a 20. századi magyarországi téralakítás egyik identikus, meghatározó típusának kulturális környezetét és genealógiáját. A kockaház mint a priváterős magánépítkezések (kaláka) médiuma és a modernizáció alakzata, a népi építészet spontán reakciója volt a lakásépítés társadalmi igényeire.

A gondoskodás mindannyiunk közös tapasztalata, mely a születés pillanatától a halálig meghatározza életünket. Értelmezhető személyes módon (öngondoskodás), a személyközi kapcsolatok szintjén (gyerekekről, betegekről, idősekről való gondoskodás), de kiterjeszthető a természeti létezőkre, tágabb értelemben pedig magához a Földhöz való óvó viszonyulásra is.

Nemes Márton a Magyar Pavilon tereibe egy olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett, mely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül. Kiállítása multiszenzorális: vizuális, akusztikus és interaktív tartalmai a fény- és színtartomány, a tárgy- és fénymozgás, a hang, a fényfrekvencia és légáramlás együttes hatásában bontakoznak ki.

A Bartók Tavasz keretében egy különleges adottságokkal rendelkező jazzmuzsikus és fotográfus kiállítását mutatja be a múzeum.

Az Esterházy Art Award kulturális jelentősége nem csupán a díj odaítélésében, hanem a kapcsolódó kiállításban is megnyilvánul. Méretének, központi szerepének és a jelölt művészek gondos kiválogatásának köszönhetően a fiatal magyar művészvilág mértékadó áttekintésének minősül.

A Handle with Care című kiállítás az élet törékenységére, a gondoskodásra szoruló egyének és közösségek sérülékenységére, a szociális ellátórendszer repedéseire és hiányosságaira utal. Ugyanakkor magára a múzeum feladatára, a műtárgyakról való gondoskodásra is vonatkoztatható, ami újraértelmezett jelentésében a tárgyak mellett a közösségekre, gondoskodói szakmákban dolgozókra, a láthatatlan munkát végzőkre és a marginalizált élethelyzetekre egyaránt kiterjeszthető.

A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a perfekcionizmust és a giccset, amelyet főként a közösségi média közvetít és képvisel.

A Ludwig Múzeum kiállításának fókuszában a Néprajzi Múzeum új épülete áll. A Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezet épület Európa egyik legnagyobb léptékű, kulturális tartalmú városfejlesztési programja, ami a Liget Budapest Projekt keretében 2022-ben valósult meg.