A kiállítás Sam Havadtoy New York-i éveivel foglalkozik, az 1970-es - 1980-as években a város meghatározó művészeivel kialakított munkakapcsolatai nagy hatással voltak formálódó művészetére. Ezekben az együttműködésekben egyre nagyobb teret kapott alkotói látásmódja, amely későbbi önálló művészeti karrierjének alapja lett.
„A megtévesztés kreatív indulatokat hív elő.”
Vajon mitől válik egy tárgy, különösen egy használati tárgy szoborrá? Miként lesz egy hatalmas kartondobozból felöltő, és mi a szerepe a szoborrá válás folyamatában magának a nézőnek? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Erwin Wurm, a világhírű osztrák képzőművész, aki majd negyedszázada feszegeti a szobrászat műfaji kereteit.
A Szabadság híd - Új horizontok a városban kiállítás építészeti installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatja a velencei Magyar Pavilont, melynek átriumában az idei Biennále alkalmából egy kilátó épült. A kiállítás a Biennále központi témája, a „szabad tér”- tematika jegyében egy kivételes várostörténeti epizódot mutat be, mely alapvető városfejlesztési kérdéseket helyez új perspektívába.
Türk Péter konceptuális irányultságú, következetes és koherens munkásságának mindegyik szakaszában kiemelkedő jelentőségű, nemzetközi színvonalú műveket hozott létre. A szakma által mindig is nagyra értékelt, de csak szűkebb körben ismert, eddig feldolgozatlan életmű most először kerül a maga sokszínűségében a nagyközönség elé, egy életmű-kiállítás és katalógus formájában.
Az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik.
A közelmúltban készült képeken feltáruló éjszakai tájhoz a nappali fénynél megszokott élményhez hasonlóan próbál meg alkalmazkodni gondolkodásunk, érzékeljük a furcsa árnyakat, a holdfény sajátosságait, a napfénytől eltérő színspektrumot, a finoman elmosódó részleteket.
A kiállítás célja, hogy támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum ad teret 2017-ben az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Esterházy Művészeti Díj keretében létrejövő kiállításnak.
Ludwig Múzeumban a hazai közönség számára is megtekinthető az idei Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában bemutatott kiállítás.
A képzőművészet gazdasági kontextusban való megjelenése és értelmezése a kortárs kultúra és politika fénytörésében számtalan lehetséges kérdést vet fel.
A professzionalizmus, az intézményesség és a műtárgy dicsőítésének elutasításával a művészet efemer és illékony jellegét előtérbe helyező Fluxus most a Maria and Walter Schnepel Collection közvetítésével belép a budapesti LUDWIG MÚZEUM terébe – ami akár a Fluxus legjobb vicce is lehetne.
A művészcsoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi tiltások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat; majd a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel.
Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”.
2017. május 17 - június 11. között a Római Magyar Akadémia Galériájában a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott művek láthatók.
A kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: FICZEK Ferenc (1947-1987), HALÁSZ Károly (1946-2016), KISMÁNYOKY Károly (1943), PINCZEH
Átfogó válogatás elsősorban a volt jugoszláv államok, illetve egyes környező országok hidegháborús időszakának avantgárd művészeti tevékenységéből.
A kiállítás a médiaművészet magyarországi kezdeteitől napjainkig tartó időszakot, a folyamatosan megújuló technológiákat alkalmazó művészek munkásságát mutatja be a Ludwig-gyűjteményben található műalkotásokon keresztül, melyek egyúttal átfogó képet nyújtanak a médiaművészet főbb irányzatairól, u
A kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A tárlat centrumába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze.
Az amerikai képzőművész Susan Swartz legfőbb témája a természet és a festészet spiritualitásán való elmélkedés. Festményei meditatív hangulatának megértése egy másfajta látásmódot kíván, mivel munkája nem fogalmaz meg egyértelmű témákat és nem is emeli el az absztrakciót a téma szintjére.
A Bartók-emlékév alkalmából rendezett nemzetközi kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez.
Lengyelország és a lengyel társadalom identitásválsága huszonhét évvel a vasfüggöny leomlása után sem ért véget. Csaknem ötven év után, 1989-ben vált először lehetővé, hogy az országról nyilvánosan, cenzúra nélkül lehessen beszélni, vitázni.
A kiállítás a Wrocław Kortárs Múzeum (Muzeum Współczesne Wrocław) szervezésében valósul meg, az Európa Kulturális Fővárosa Wrocław 2016 programsorozat részeként.
A budapesti Ludwig Múzeum kiemelt feladatának tekinti a közép- és kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs művészeti színtereinek nyomon követését, új tendenciáinak feltérképezését.
"Mindig az intimitás egy magasabb szintjét keressük képeinkben."
